A Föld felmelegedésének megfékezését célzó kiotói megállapodást eddig 39, jobbára a fejlődők közé tartozó ENSZ-tagállam ratifikálta; a hétfőn kezdődött és 12 napig tartó hágai konferencián ezt kötelezővé akarják tenni. A megállapodás betartása esetén az üvegházhatásért felelős hat legfontosabb gáz 1990-ben mért kibocsátását 2010-re az ipari országok átlagosan 5,2 százalékkal csökkentenék. (Japán 6, az Egyesült Államok 7, az Európai Unió 8 százalékkal.) A vita nem csupán a kibocsátás korlátozásáról folyik, hanem arról is, hogy milyen mértékben vehetik figyelembe a kötelezettségvállalásban, ha egy adott ország megfelelő technikával eléri, hogy a gázt nem juttatja a légkörbe. (A gázok „raktározására” többféle technológiát is kidolgoztak, a bányákba való őrzéstől a lefagyasztásig.) Vitatott elem az országonként engedélyezett, de kihasználatlanul maradt kibocsátással való kereskedelem is. A fejlettebb ipari országok a kiotói elvek szerint megvásárolhatnák a fejletlenek kvótáját, ez azonban a bírálók szerint nem serkenti a környezetkímélő technológiák elterjedését.
Japán azt akarja elérni a konferencián, hogy az erdőségek megőrzését vagy telepítését is honorálják, amikor megállapítják az engedélyezett értékeket. Hasonlóan érvel Washington is, azt állítva, hogy az Egyesült Államoktól elvárt kibocsátáskorlátozás felét közömbösítik erdőségei, illetve mezőgazdasági területei. Az Európai Unió elutasítja ezt az álláspontot.
Gordon Tamás
