Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró tegnap is nyomás alatt maradt, így árfolyama délelőtt újabb mélypontra, 0,8229 dollárra, illetve 88,84 jenre süllyedt az egy nappal korábban kialakult 0,8246 dollár, illetve 88,99 jen után. Az elemzők a második egymást követő nap kialakult negatív rekordot alapvetően két tényezőnek tulajdonítják. Az Egyesült Államok gazdaságának harmadik negyedévi növekedési üteme, amelyről az első adatot ma teszik közzé, általános várakozás szerint némileg lelassult, de így is jóval gyorsabb, mint az eurózónáé. Ugyancsak az euró eladására ösztönzött, hogy a hét legfejlettebb ipari állam és a leggazdagabb felzárkózó országok (G-20) pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek montreali tanácskozásáról kiadott közlemény nem utalt az euró gyengeségére. Ezt úgy lehetett értelmezni, hogy minimális az esélye az euró melletti szeptember 22-i intervenció megismétlésének. Washington az amerikai elnökválasztás előtt kevesebb mint két héttel aligha venne részt egy közös akcióban.
Az elemzők mindazonáltal emlékeztetnek arra, hogy a vezető hatalmak aligha engedhetik meg hosszabb távon az euró további elértéktelenedését, mert az már kedvezőtlen hatással lenne a világgazdaságra, és az USA sem engedheti meg magának a dollár további jelentős erősödését, mert az rontja az amerikai cégek versenyképességét. Az eurózóna vezető pénzügyi politikusaitól tegnap mindenesetre a térség lakosságát megnyugtató nyilatkozatokon kívül nem sokat lehetett hallani. Az egyetlen kivételt talán Eugenio Domingo Solans, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja jelentette, aki nem zárta ki az intervenció lehetőségét, mint bármikor rendelkezésre álló eszközt. Laurent Fabius francia pénzügyminiszter közölte, hogy az euró akár 20 százalékkal is erősödhet a dollárhoz a képest, azt azonban nem közölte, milyen időtávban. Pedro Solbes, az EU brüsszeli bizottságának gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja kifejtette, hogy az eurózóna lakosai nem érzékelik az értékvesztést, hiszen a deviza ugyanaz, mint fél évvel ezelőtt volt, hacsak azóta valaki nem érzett késztetést a dollárra való átváltásra. Elismerte ugyanakkor, hogy az utóbbi időben egyes pénzügyi vezetők nyilatkozatai sokat ártottak a közös pénznek.
B. P. A.
