A Fed havi bulletinjében megjelent értékelés szerint az egy munkaerőre eső termelés (amellyel a termelékenységet mérik) a kilencvenes évek második felében jóval nagyobb ütemben nőtt az Egyesült Államokban, mint a többi fejlett ipari országban. Az utóbbiak nagy részében a vizsgált időszakban az elemzés szerint valójában csökkent a termelékenység. A termelékenység megugrása a legfőbb oka annak, emlékeztet a Reuters, hogy az amerikai történelem eddigi leghosszabb, immár 1991 márciusa tartó gazdasági expanziójának vagyunk tanúi. A termelékenység növekedési ütemének felgyorsulása a tanulmány szerint a számítástechnika és az információtechnológia alkalmazásának rohamos terjedésére vezethető vissza.
Ennek ellenére számos országban az információtechnológia alkalmazására fordított beruházások nem eredményezték a termelékenység növekedését, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy a szektorba a bruttó hazai termék (GDP) sokkal kisebb részét fektették be, mint az USA-ban. A termelékenység terén ebből következően valószínűleg csak addig áll fent az USA előnye, amíg más országok nem növelik jelentősen az információtechnológiai alkalmazásokat. Az elemzés a lehetséges országok között Svédországot, Norvégiát, és Kanadát említi, amelyekben már kezdik felismerni az információtechnológiai szektorba való befektetés előnyeit.
Jerry Jordan, a clevelandi Fed elnöke egyik előadásában viszont annak a véleményének adott hangot, hogy a jelek szerint tovább gyorsul az amerikai termelékenység növekedésének üteme. Hasonló véleményen van Robert McTeer, a dallasi Fed elnöke, aki szerint az új gazdaság nyújtotta előnyök következtében tovább javul a termelékenység, ami azzal a következménnyel jár, hogy a gazdaság gyorsabban nőhet a korábban feltételezettnél, anélkül, hogy ez inflációgerjesztő hatással járna.
B. P. A.
