Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eneko Landaburu, az EU bővítési főigazgatója tegnap úgy nyilatkozott, hogy csupán két-három ország lehet képes gyors, két-három éven belüli csatlakozásra, számos ország csak 2005-re tudja teljesíteni a felvételi feltételeket - jelentette a Reuters. A főigazgató a felelős a brüsszeli bizottság által évente készített országjelentésekért, amelyekben a tagjelöltek által elért előrehaladást értékelik. Landaburu hangsúlyozta, hogy egyelőre minden lehetőség nyitott, nincs semmilyen döntés, szavai azonban tovább erősítik a lengyelek félelmét, hogy kimaradhatnak az első körből. Ugyanebbe az irányba hat Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős tagja egy nappal korábbi nyilatkozata, amely szerint egyes országok már 2003-ban elnyerhetik a felvételt.
A The Wall Street Journal Europe varsói jelentése szerint a lengyelek az EU-tól érkező legutóbbi jelzéseket úgy értelmezik, hogy a keleti bővítés első szakasza "mini-bővítés" lehet, amiből kimaradna a felvételi követelmények teljesítésében leginkább lemaradt Lengyelország. A lap szerint a leginkább a magyar kormány által sürgetett verzió értelmében az első csoportban Magyarország, Csehország és Szlovénia szerepelne, emellett esetleg Észtország vagy Ciprus, a hatok közül épp Lengyelország maradna ki a bővítésből. Varsó ugyanis a mezőgazdasággal, a környezetvédelemmel és a jogharmonizációval kapcsolatos problémák miatt aligha tudja teljesíteni a 2003. január 1-jei határidőt.
Lengyel hivatalos körökben komoly aggodalmat keltett egy alacsonyabb rangú brüsszeli tisztségviselő tanulmánya is, amely a "mini-bővítés" eshetőségeit és veszélyeit taglalja. Eszerint az EU a dán népszavazási kudarc után vágyik valami sikerre a nizzai csúcson, s ezért esetleg rászánja magát két-három kis ország felvételére. Ez esetben viszont e dokumentum szerint "ha az EU két-három kisebb országgal bővül, utána öt-tíz évig nem lesz újabb bővítési forduló". Ez azonban sem Landaburu, sem vezető brüsszeli diplomaták szerint nem valószínű. Az emiatti feszültség a WSJE szerint érezhető volt a Tony Blair brit miniszterelnök múlt heti varsói látogatására összegyűlt közép-európai politikusok között. Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszter igyekezett csillapítani ezt, amikor kijelentette, hogy "a helyzet nem veszélyes. Ha magyar barátaink felkészültebbek, mi nem tekintjük ezt konfliktus okának", de hozzátette, hogy Európa történelmi újraegyesítését nehéz lenne elképzelni Lengyelország komoly szerepe nélkül.
(NAPI)
