Az első Orbán-kormány idejében jelent meg a rendszerváltás utáni első otthonteremtési program, amely a lakásállomány bővítése, illetve korszerűsítése mellett stratégiai célként jelölte meg a lakáshitelezés szerepének növelését, a családok  lakáshoz jutásának támogatását. A program sikerét a KSH adatai is alátámasztják: 2004-ig folyamatosan nőtt az új lakások száma.

2004-ben ért el a csúcspontra, amikor közel 44 ezer új lakás készült el. A pénzügyi válságnak köszönhetően újra bezuhant az új építésű lakások száma, újabb fordulópontot a csok bevezetése jelentett.

Kapcsolódó

Amíg azonban a korábbi támogatási programok meghatározott társadalmi csoportot – leginkább a fiatal családokat – céloztak meg, az Otthon Start lényegesen több társadalmi csoportnak ad lehetőséget a lakáshoz jutáshoz. 

A program kiemelt célja továbbra is az első lakást vásárló fiatalok támogatása, de nincs gyermekre vonatkozó elvárás, ami rendkívül szélesre nyitja a potenciális igénylők rétegét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a családok, a gyermeket vállalók háttérbe szorulnának, éppen ellenkezőleg. Az Otthon Start Program, kiegészítve a csok plusz, a falusi csok, a babaváró kölcsön, a munkáshitel, az otthonfelújítási program, a csok pluszhoz és a falusi csokhoz járó illetékmentesség és a falusi csokhoz kapcsolható áfa-visszaigénylés kombinációjával, maximalizálja az otthonteremtés lehetőségeit.

Kép: Economx

Fókuszban a fiatalok

Az Otthon Start Program maximálisan figyelembe veszi a mai fiatalok élethelyzetét. A Z generáció egyre később köt házasságot, így kitolódik a gyermekvállalás is. A fiatalok ma már biztos egzisztenciával terveznek családot alapítani, aminek az egyik sarkalatos pontja a saját otthon.

A szülő adóstársként is csatlakozhat gyermeke hitelfelvételéhez, amennyiben a fiatalnak nincs önálló jövedelme, vagy az még nem felel meg a szükséges hitelfelvételi kritériumoknak. További ösztönző lehet a döntésben, hogy 2025. január 1-jétől a munkáltatók a 35 év alatti munkavállalóik számára maximum 150 ezer forint összegig lakhatási támogatást adhatnak. Ez a béren kívüli juttatás a munkavállaló részére adómentes, a munkáltató pedig nagyon kedvező feltételekkel adózik.

Bár a program fókuszában a fiatalok vannak, a felső korhatárra vonatkozóan nincs megkötés, és a hitel összevonható más állami ösztönzőkkel is. Ez pedig számos olyan élethelyzetben segíthet, ami eddig megoldhatatlannak vagy nagyon nehéznek tűnt. Többek között a kedvezményes hitel lehetőségével élhetnek az egyedülállók is, hiszen nem feltétel a házasság.

Az Otthon Start Program keretében megvásárolt ingatlanban nem kötelező lakni, az bérbe is adható. Magyarországon a saját lakás nemcsak az otthon nyújtotta biztonságot jelenti, de kedvelt befektetési forma is. A szülők akár befektethetnek olyan módon is, hogy a gyermekeiknek vásárolnak ingatlant, amelyet a gyermek felnőtt koráig bérbeadással hasznosítanak, így fedezve a hiteltörlesztés összegét. A hitel azoknak is segíthet, akik jelenleg külföldön vállalnak munkát vagy külföldi munkahelyre ingáznak Magyarországról, írja a Oeconomus elemzésében.

Szélesedő középosztály

Nehéz lenne minden egyes helyzetet felsorolni, ahol kortól és családi állapottól függetlenül az Otthon Start Program segítséget nyújthat. De az biztos, hogy a polgárosodó középréteg kiszélesítésében komoly szerepe lehet, ráadásul történelmileg úgy alakult, hogy az ingatlanvagyon az egyének vagy a családok legmeghatározóbb vagyoneleme.

Egy 2023-as MNB tanulmány szerint a bruttó vagyon több mint 60 százalékát teszi ki, míg a nettó vagyon esetében ez az arány még magasabb. Hazánkban a családok mintegy 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él, és az erre való törekvés generációról generációra öröklődik, ami döntően határozza meg az általános közérzetet. A társadalom csupán 7-8 százalék lakik bérelt ingatlanban, ami jelentős eltérés több nyugat-európai országhoz képest.

Tehát a saját lakás iránti igény egy sajátos nemzetkarakterológia része, amit rövid távon, külső nyomásgyakorlással megváltoztatni nem lehet és talán nem is érdemes. Az Otthon Start Program ahhoz járul hozzá döntően, hogy azok a fiatalok és korábban saját lakással nem rendelkezők, akik a munka világába bekapcsolódnak, reális lehetőséget kapjanak a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, ezáltal erősítve a társadalom tartópillérért jelentő polgári középosztályt.