Az elmúlt évben 14 389 új lakás épült, 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20 százalékkal több a 2016. évinél. Éves bázison Budapesten nem volt növekedés, a városokban és a községekben viszont több mint másfélszer annyi lakás épült - közölte a KSH.
Az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek utolsó negyedévi mérséklődése azonban figyelmeztető jel. A beruházók óvatosak, s ez az óvatosság a kedvezményes lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban - hívja fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a friss lakásépítési adatokat kommentálva.
A 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5 százalékos áfakulcs fenntartásának szándéka - vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése - a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről - hangsúlyozza a szakmai egyesület.
Álláspontjuk szerint mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő - anyaggyártók, kivitelezők - számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, meghatározza a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába - véli a TLE.
Legyen egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál az összes szükséges információval az otthonteremtők számára.
Konszenzussal fogadjanak el egy legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimumot az alapvető elvekkel, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokkal, a legfontosabb támogatási eszközökkel és azok hozzávetőleges éves keretösszegével.
Kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos felügyelje a területet, aki koordinál, egyeztet, integrálja a javaslatokat.
A felújításokat ösztönözné a visszaigényelhető áfa, s fontos lenne minél több európai uniós forrást felhasználni a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.
Marad a kereslet, folytatódik a drágulás
Idén az ingatlanfejlesztők által meghirdetett határidők alapján akár 10 ezer új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten, ami több mint háromszorosa a 2017-ben mért közel 2800-as értéknek - prognosztizálja a friss adatokat kommentálva Földi Tibor, a Futureal csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. Várakozásai szerint lassuló ütemben, de tovább nőnek majd a kivitelezési költségek, ezért - valamint az új lakások iránti erős kereslet miatt - idén 8-10 százalékkal nőhet a budapesti új lakások ára.
A kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 év végétől csökkenésbe válthat, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját - erősíti meg Földi Tibor is. E várható csökkenés oka, hogy az akkor elinduló projekteket már nem lehet majd befejezni 2019 előtt, márpedig a jelenleg ismert tervek szerint 2020-tól újra a 27 százalékos áfakulcs lesz majd érvényben az új lakások esetében.
Kulcskérdés az áfa
Az idei év nagy kérdése a kedvezményes áfakulcs sorsa - hangsúlyozta Árendás Gergely, a BudaPart beruházásért is felelős Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője is. Véleménye szerint amennyiben a hatályos szabályok nem változnak, nem kizárható az év második felében a megindított beruházások számának némi visszaesése. Az év azonban így is eredményes lehet, hisz a tavalyi, több mint 2700 átadott budapesti lakás után, a jelenlegi kilátások alapján legalább 6000-7000 lakás épül meg, annak ellenére, hogy az építőipari kapacitáshiány és kivitelezési költségnövekedés nagy kihívás elé állítja a kivitelezői háttér nélküli beruházókat - olvasható lapunkhoz eljuttatott kommentárjában.
Az árakkal kapcsolatban Árendás Gergely megjegyzi, az újépítésű lakások piacán körülbelül 5 éve tart a drágulás, amely különösen 2016-ot követően vált jelentőssé: míg 2016-ban 27, addig 2017-ben mintegy 20 százalékos volt az éves áremelkedés.
Idén és jövőre így jelentős átadási hullámra számít a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint 2019 végére tetőzhetnek a lakásátadások, 2020-tól pedig jelentősen visszaeshetnek, ha a kifut a kedvezményes áfa. A bizonytalanságot tükrözi, hogy a tavalyi utolsó negyedévben már megtorpant az építési engedélyek számának növekedése.
Az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, a tisztán állami és uniós támogatású projektek felfutásával az elemző idén a gazdasági növekedés gyorsulására számít, a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is. A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a tízezret - írta kommentárjában Suppan Gergely.
Problémát okoz a munkaerőhiány
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a több mint 14 ezer átadott lakás megfelel várakozásoknak és jól mutatja a piac növekedését. A kereslet évek óta egyre erősödik az új lakások iránt, de az elmúlt években még kevés lakás készült el, a vevők egy része tervezőasztalról vásárolt. Az elmúlt egy év során országszerte átlagosan közel 70 százalékkal emelkedett a hirdetések után érdeklődők száma, a trend 2018 elején folytatódott.
A múlt évben már jól látszott a vidéki lakáspiac erősödése, a megyei jogú városokban 90 százalékkal emelkedett a kereslet az új lakások iránt, ami bőven meghaladja a fővárosi, még mindig nagyon jelentősnek mondható több mint 50 százalékos emelkedést.
A fővárosban és a nagyvárosokban túlnyomórészt értékesítési céllal építettek lakásokat. A kisebb városokban pedig a saját erős családiház-építés a jellemző. A fővárosban tavaly 9 százalékkal kevesebb lakás épült eladási céllal 2016-hoz képest, ami legfőképpen a szűkös építőipari kapacitásoknak és a munkaerőhiánynak köszönhető Balogh szerint.
Képünk forrása: Pixabay