A tavalyi terézvárosi Airbnb-népszavazás, majd a Kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervéhez kapcsolódó lakásügyi célok kapcsán merült fel a lakhatási válság fogalma. De mit is jelent ez valójában? Leegyszerűsített meghatározás szerint lakhatási válságról akkor beszélünk, ha a korábbi nagyságrendektől eltérően havi nettó fizetésünk egyre nagyobb hányadát költjük megélhetésre, legyen az lakásbérlés vagy éppen a megvásárolt otthon utáni hiteltörlesztés, illetve persze ide soroljuk a rezsiköltségeket is.
Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat meghatározott egy arányt, ez kiindulópontnak megteszi. A „Lakhatás Európában – 2024” című Eurostat összefoglaló a lakáskörülmények 2022-23 közötti változásainak áttekintése, amelyben szerintük az egyik módszer annak mérésére, hogy a lakhatási költségek túl magasak-e, ha megvizsgáljuk a lakásárak/jövedelem arányt.
Kapcsolódó
Erős számok!
Ha a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát, az azt jelzi, hogy a háztartások lakhatási problémákkal küzdenek. Az EU-ban 2023-ban a városi háztartások 10,6 százaléka, míg a vidéki háztartások 7 százaléka esetében a lakhatási költségek meghaladták a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát. Az EU-ban 450 millió lakos él, 75 százalék városokban, míg 25 százalék vidéken él. Vagyis durván több mint negyvenmillió embert érint a probléma.
A lakhatási válságra az is nagy hatást gyakorol, ha nőnek a lakásárak, miközben a fizetések kevésbé követik az áremelkedést. Jöjjön egy újabb Eurostatos adat: kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 47 százalékkal emelkedtek az EU-ban. A legnagyobb növekedést Magyarországon mérték, ahol 173 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Sőt, az EU-ban az ingatlanok bérlése is drágább lett. 2010 és 2022 között a bérleti díjak átlagosan 18 százalékkal emelkedtek, részben a rövid távú bérleti díjak növekedése miatt, aminek következtében sok potenciális ház és lakás kikerült a piacról.
Mi is megnéztük korábban a KSH-adatokat, és arra jutottunk, hogy egy átlagos, 50 m2-es budapesti használt lakás megvételéhez 2009-ben 85 havi bérre, míg 2023-ban már 96 havi bérre volt szükségünk nettóra számítva. Országosan pedig 2009-ben egy 50 m2-es használt lakást 62 havi bérből vehettünk, míg 2023-ban 58 havit kellett utalnunk.
Tenni kell valamit!
Az EU mindenesetre a számok alapján úgy gondolja, hogy lakhatási válság van. Az Európai Parlament még tavaly ősszel tette közzé az „EU: választások utáni felmérés 2024” című kutatását, amely azt vizsgálta, hogy a megnövekedett választási hajlandóságnak mi lehetett az oka. Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy a tavaly júniusi európai parlamenti választásokon a korábbiakhoz képest nagyobb arányban szavazzanak.
Itt jön a képbe tehát a megélhetési költség, amely alapvetően kötődik a lakhatáshoz. Sokszor hallottuk a leegyszerűsített képletet, hogy Nyugaton a többség bérlakásban lakik, míg Kelet-Közép-Európában saját tulajdonban. Persze ez is tévhit, hiszen
az Eurostat adatai szerint az európaiak több mint kétharmada saját tulajdonú otthonában él.
A bérlők valamennyi uniós országban kisebbségben vannak, egyetlen kivétel van, hiszen Németországban 52,4 százalék lakást bérel.
De fókuszáljunk most a lényegre:
az EU-ban 30 százalék körüli azok aránya, akiknek nincs saját lakásuk.
Ez jó vagy rossz? Meg lehet-e ilyen kérdést fogalmazni?
Statisztikailag vagy matematikai képletekkel ez nem értelmezhető, csakis szociokulturális-társadalmi megközelítés lehetséges, de az az objektív megközelítés felől a szubjektív tényezők felé visz minket.
2021-ben az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az uniós országokat, hogy ismerjék el a megfelelő lakhatást olyan alapvető emberi jogként, amely törvényi úton érvényesíthető. 2024 júliusában pedig Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökévé választása előtt bejelentette, hogy a lakhatás az EU prioritása az új ciklusban, ezért az EU-nak először lesz lakhatásért felelős biztosa.
Szociális lakásépítések
A megoldás nem lehet más, ha a fiatalok nem tudnak saját lakást vásárolni, minthogy a szociális lakhatási beruházásokat előtérbe helyezzük.
Persze a részletekben rejlik a kisördög: milyen finanszírozás feltételekkel lehet ezt megvalósítani, hogy a fejlesztők számára rentábilis legyen, de a fiatalok vagy kevésbé fiatalok is megfizethessék a lakbért.
Végül tehetünk egy szubjektív megjegyzést is, amely nyilván majd százéves statisztikai adatsorok tükrében válik világossá. Ez pedig az, hogy a vagyonelemek egyre koncentráltabban jelennek meg a globális gazdaságban, különösen a válságok hatására, és úgy tűnik, hogy az ingatlaneszközök tekintetében is folyamatos a tulajdonkoncentráció.
Vagyis ahogy nőnek folyamatosan a lakásárak, vagy ahogy észrevétlenül láthatjuk a pénz elértéktelenődését, lásd dollár vásárlóereje százéves távlatban, úgy szorul ki egyre több ember a lakáspiacról, legalábbis tulajdonlás tekintetében. De ez nem tragédia, hanem olyan társadalmi dinamika, amellyel a kormányoknak foglalkozniuk kell, és meg kell határozniuk, hogy mit is jelent a gyakorlatban: a megfelelő lakhatást alapvető emberi jog.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Elítéltek Schobert Norbertet, csak most jönnek a százmilliós kártérítési perek

Áll a bál Németországban: lelepleződtek a Merkel-éra sötét titkai

Annyira kínos lett Elon Musk, hogy minden Teslát eladott az építőipari óriás
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság

Lemondott az amerikai nagykövet, mert nem bírta nézni, hogy Trump az oroszokat támogatja

Elfogyott Németország ereje, ténylegesen leszámolnak a merkeli örökséggel

Legyen résen, kiterjeszti csápjait az adóhivatal
