Hidegháború zajlik Budapesten – az arabok, a csapdák és a szerencsétlen Rákosrendező

Rákosrendező egy lepattant rozsdaövezet Zuglóban, amely az ismeretlenség homályából a felszínre tört. A kormány arab befektetőknek adta el egy látványos városnegyedért. Közben kiderült, hogy Budapest elővásárlási joggal rendelkezik, a kormány pedig visszalépett. Gyulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Economxnak sajnálatát fejezte ki, hogy befuccsolt egy 5000 milliárdos beruházás.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy még csütörtökön megjelenik majd egy kormányhatározat a Budapesti Közműveket érintő rákosrendezői elővásárlásról. A miniszter elmondta, a főváros tulajdonában álló gazdasági társaság bejelentette elővásárlási szándékát a rákosrendezői területre vonatkozóan, a kormány ezt követően ezt tanulmányozta, és a jogi kérdéseket tisztázni kellett. „Így működik egy jogállam, nem elengedtük (a beruházást), hanem így működik a jogrendszer, szerződések vannak" – mondta az Economx kérdésére Gulyás Gergely a rákosrendezői beruházás befuccsolásáról.

A miniszter szerint optimisták vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy a főváros és a kormány „kéz a kézben” harcol ezért a beruházásért.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Megjelent a kormányhatározat mini-Dubaj elengedéséről

Jelen állás szerint ez az 5000 milliárd forintos beruházás befuccsolt.

Az olimpiarendezéssel összehasonlítva a mai rákosrendezői „visszatáncolás” nem vethető össze szerinte: akkoriban megváltozott a politikai közhangulat az olimpiarendezéssel kapcsolatban, így nem is tartottak végül népszavazást, mert azt Gulyás szerint akkor már nem tudták volna megnyerni; míg most a fővárost nem kormánypártiak vezetik, a közgyűlésben ellenzéki pártok vannak többségben.

Az arabok, a csapdák és a szerencsétlen Rákosrendező – Mi ez az egész?

Kezdjük az elejéről. Tavaly tavasszal megállapodás született Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet Rákosrendező vasútállomás környékén. Majd 2024 májusában az Országgyűlés elfogadta azt a további megállapodást, amelynek értelmében a magyar fél vállalja, hogy a területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak adja el.

Idén aztán felpörögtek az események, hiszen az előbbieknek megfelelően megtörtént az értékesítés. Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet adott el az állam nettó 50,9 milliárd forintos vételáron, a fejlesztést az Eagle Hills csoport valósítja meg. Az új tulajdonos feladata lesz a rozsdaövezet felszámolása, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése.

Derült égből villámcsapás

Később kiderült, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a terület megvételére, és ezzel élni is fognak. Karácsony Gergely főpolgármester hozzátette: 12,7 milliárd az előleg, amellyel elindítható Rákosrendező főváros által történő megvásárlása. A szóban forgó teljes 50,9 milliárd forintot pedig 2039-ig kell befizetni, vagyis arra ráérnek még.

+35

Mini-Dubaj vagy bécsi modell? Ideje túllépni a szovjet városfejlesztési elveken

Fotó: Hartl Nagy Tamás / Economx

Az is kiderült, hogy hogy a Budapesti Fejlesztés Központ (BFK) kész terveket tett le az asztalra már 2021-22-ben, amelynek értelmében parkvárost, azaz megfizethető árú lakásokkal, nagy parkkal megtűzdelt zöld városnegyedet képzeltek el. Bár felhőkarcolókról zúgott a sajtó, senki sem mondta, hogy valóban felhőkarcolók épültek volna az arab befektetők által, miközben a terület 40 százalékán ők is zöld parkot képzeltek el.

Később a Főváros aktivizálta magát, hiszen nemrég két mini-Dubajra vonatkozó előterjesztést is megvitatott a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely a képviselők hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a Budapesti Közművek gyakorolja az elővásárlási jogát Rákosrendezőn. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője pedig azt szerette volna, hogy a főváros a lakhatási válságot enyhítő lakónegyed- és közparkfejlesztést valósítson meg a területen. A közgyűlés végül 23 igen, 10 nem szavazat mellett felhatalmazta a BKM-et az elővásárlási joga gyakorlására.

Szintén azon a közgyűlésen hangzott el, hogy a Budapesti Közművek átmenetileg megelőlegezi a vételárat a nála lévő eredménytartalékból. Ha nem utalja vissza az államkincstár a szolidaritási hozzájárulás fővárosi pénzét, akkor perre kell menni, hangsúlyozta a Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

Ma pedig Gulyás Gergely közölte, hogy megjelenik egy kormányhatározat, amely alapján a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi, a vételár kifizetésére a szerződésben írt szabályok szerint köteles a főváros. A területet meg is kell tisztítani, mostantól ezek a kötelezettségek a fővárost terhelik, ahogy a fejlesztési lehetőség is a fővárost illeti meg.

Sejtelmesen hozzátette, hogy jogi kérdéseket kellett tisztázni.

Erre úgy reagált Karácsony Gergely, hogy a kormány végre meghátrált. Élünk elővásárlási jogunkkal, Budapest mindent vállal, amit az arab milliárdos vállalt az adásvételi szerződésben. Úgy, hogy közben gyarapítjuk Budapest vagyonát, növeljük a város bevételeit, és az épül Rákosrendezőn, ami a város jövőjét szolgálja. Így lesz városból otthon, tette hozzá.

Vitézy Dávid már árnyaltabban fogalmazott:

csak a kormánnyal való együttműködéssel lehet Rákosrendezőt rendbe tenni. Ő fenntartja azt a lehetőséget is, hogy csapdát rejt a hirtelen jött döntés, hogy a Főváros elővásárlási jogát elfogadja a magyar kormány a területre.

Budapest egy új, európai léptékű zöld városnegyed létrehozására képes kell legyen. Ha esetleg ehhez változtatni kell a Városháza mai működésén, akkor a Fővárosi Közgyűlés ezt meg fogja tenni, tette hozzá Vitézy Dávid. Szerinte ezen nem múlhat, hisz nem lehet a magyar főváros ambíciója és képessége kisebb, mint a lengyel vagy cseh fővárosé vagy akár Bécsé.

Nyilván, ha a kormány ezt a folyamatot ott akadályozza majd, ahol tudja, akkor ez nem fog menni. Például a vasútvonal átépítése nélkül itt semmit nem tud csinálni se az arab befektető, se a főváros. Ugyanis a teljes rendezőpályaudvar mindmáig a vasúti hálózat része, állami közreműködés nélkül Rákosrendező nem tehető fejleszthetővé.

Vagyis a részletekben rejlik az ördög, tette hozzá.

Holnap Vitézy Dávid egy szakmai konferencián mutatja be Budapest főpolgármesterével közösen, hogy mi a Főváros víziója erre a területre, és miért tartják abszolút reálisnak, hogy Budapest lakóinak érdeke diktálja Rákosrendező fejlesztését.

Fényes régmúlt és rendszerváltás utáni enyészet

Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vonalának legnagyobb rendező pályaudvara volt. Az 1800-as évek végén erre, a Bp. Nyugati–Párkány–Pozsony–Bécs vonalon bonyolították le a két főváros közötti személy- és áruforgalom többségét, és itt, Pest határában építették ki az ország akkori legnagyobb teherpályaudvarát.

A pályaudvar az 1900-es évek végéig megtartotta vezető szerepét. Mellette épült ki Magyarország leghatalmasabb fűtőháza: az Északi (napjainkban a Vasúttörténeti Park). Bár Trianon után jelentősége valamelyest csökkent, Bécs és Budapest között a vonatok az akkorra már részben átépített hegyeshalmi vonalon közlekedtek, továbbra is nagy forgalmat bonyolítottak itt le.

Az 1990-es évekig ide érkeztek, és innen indultak többek között a dorogi szénvonatok, a pilisvörösvári kőszállítmányok, a környező ipartelepekről bejövő kiszolgáló menetekből itt állították össze az irány-, a körvasúti átállító és a tolatós vonatokat. A Szob felől érkező rengeteg teherkocsit itt rendezték a rakományuk rendeltetésének megfelelő irányvonatokba.

A pályaudvarnak a rendszerváltás adta meg kegyelemdöfést. Megszűnt a KGST, összeomlott a magyar ipar, a mezőgazdasági termékek szállítása is a töredékére esett vissza.