Budapest lakáspiaca hagyományosan a mobilitásra és a kerületek közötti szabad költözésre épül. Egyes kerületek azonban évek óta kiemelkednek kereslet szempontjából, aminek nyomán az árak is jelentősen differenciálódtak. A törvény elfogadásával azonban most megváltozhat a régebb óta stagnáló népszerűségi rangsor.

A Duna House szakértői szerint a szabályozás különösen azokban a városrészekben eredményezhet változásokat, ahol az elmúlt években kiemelkedő volt a kereslet és a lakosság mobilitása. Ilyen a II., a XI., a XIII. és a XIV. kerület is, ahol a kereslet és a tranzakciószám jellemzően egyaránt magasnak minősült.

Kapcsolódó

A II. kerületben, amely elsősorban zöldövezeti lakókörnyezetével, népszerű oktatási intézményeivel vonzó, az átlagos négyzetméterár jelenleg az 1,8 millió forintot közelíti meg. A XI. kerület a nyüzsgő egyetemi élet, a jó közlekedés és változatos lakáskínálata révén szintén kiemelt célpont: itt a négyzetméterenkénti átlagár 1,4 millió forint körül alakul.  

A XIII. kerület, ahol az irodafejlesztések, új építésű lakóprojektek és a fiatalosabb lakókörnyezet is vonzó lehet a vásárlóknak, 1,3 millió forint/m²-es átlagos árszinttel tartja jó pozícióját. A XIV. kerület Zugló parkos, jól elérhető városrészként az egyik legstabilabb belső-pesti terület, 1,1 millió Ft/m²-es átlagárral. A prémiumkerületek közül pedig a XII. kerület továbbra is a főváros egyik legdrágább területe, átlagosan 1,7 millió forint feletti négyzetméterárakkal.

A tervezett korlátozások különféle formában jelenhetnek meg. Egyszeri betelepedési díjként, regisztrációs kötelezettségként vagy egyéb adminisztratív akadályokként. Ezek bevezetése a belépési költségek növekedésén keresztül csökkentheti a keresletet és így visszafoghatja a tranzakciószámokat is. A modellezett hatások alapján egy mérsékelt beavatkozás 5-10 százalékos, míg az összetettebb korlátozások akár 20-25 százalékos visszaesést is eredményezhetnek a lakáspiaci forgalomban

– mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője.

A szabályozás legérzékenyebben a befektetőket érintheti, hiszen a bizonytalan jogi környezet és a kereslet csökkenése miatt az ingatlanok értéke és likviditása is csökkenhet. Az eladók szempontjából is hátrányos lehet az új szabályozás, mert visszafoghatja a keresletet, rontja az eladók alkupozícióját – ez különösen azokban a kerületekben jelenthet problémát, ahol a jelenlegi magas keresletre és gyors eladhatóságra épül az ingatlanpiac. Továbbá még a bankok is óvatosabban hitelezhetnek olyan kerületekben, ahol korlátozások lépnek életbe.

„Ezzel párhuzamosan nőhet azoknak a kerületeknek a vonzereje, ahol nem élnek a betelepülés korlátozásának lehetőségével. Ez viszont áremelkedéshez vezethet. A törvény így hosszú távon átrendezheti a fővárosi ingatlanpiacot, és jelentősen befolyásolhatja a kerületek közötti kereslet- és árkülönbségeket” – tette hozzá a szakértő.