A Drees & Sommer globális tanácsadó cég három ország – Magyarország, Lengyelország és Csehország – digitalizációs trendjeit vizsgálta regionális piackutatásában. Az eredmények arra mutatnak, hogy bár az MI napi vagy heti használata már jelen van, az igazi áttörést a digitális készségek iránti növekvő motiváció hozhatja meg az ingatlanpiacon.

A magyar ingatlanpiaci dolgozók az MI használatában az átlagos szintet képviselik a közép-kelet-európai régióban, de a technológia munkahelyi alkalmazása nálunk még viszonylag ritka. Ugyanakkor rendkívül magas a tanulási hajlandóság, és a legtöbben szeretnék fejleszteni digitális készségeiket ezen a területen. Kutatásunk eredményei szerint az ingatlanpiaci munkavállalók többsége pozitívan vélekedik az AI alkalmazásáról

– nyilatkozta Koloszár Ákos, a Drees & Sommer magyarországi ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó

Magyarországon az ingatlanipari munkavállalók 75 százaléka nyilatkozta, hogy nem használ mesterséges intelligenciát a munkája során, a többiek többnyire heti rendszerességgel (46 százalék), míg 23 százalék napi szinten alkalmazzák. A magyar dolgozók szerint az MI alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik az elérhető eszközökről és megoldásokról való tájékozatlanság (35 százalék). Ezt követi a vállalat által biztosított képzések hiánya (16 százalék), valamint az MI iránti bizalmatlanság (15 százalék). További akadályként közel 10 százalékuk említette az időhiányt.

Ettől függetlenül a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar ingatlanpiacon, ahol a dolgozók 52 százaléka használja adatgyűjtésre, ez a három közép-kelet-európai ország közül a legmagasabb arány. A dokumentumkezelés (38 százalék) és a tervezés (22 százalék) szintén jelentős alkalmazási terület, de az MI potenciálja ennél sokkal szélesebb.

A jövőbeni terveket tekintve a magyar ingatlanpiacon dolgozók elsősorban a korszerzűbb adatgyűjtést (41 százalék), a dokumentumkezelést és riportolást (35 százalék), valamint a folyamatok automatizálását (33 százalék) kívánják fejleszteni. A legnagyobb potenciált az energiahatékonyság (13 százalék), a pályázatkezelés (12 százalék) és a könyvelés (10 százalék) területén látják.