Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rárúgta Magyarországra az ajtót a viharszezon, a Balaton környékén például közel 130 kilométer per órás szél kísérte a vihart óriási károkat okozva a különböző vagyontárgyakban, egyebek mellett lakóingatlanokban, kereskedelmi épületekben, valamint autókban.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint kedden reggel hajnali 4 óriáig 2932 viharkárt számoltak fel a katasztrófavédelem tűzoltóegységei, valamint az önkormányzati és az önkéntes tűzoltók, leggyakrabban kidőlt fák, leszakadt faágak miatt riasztották a tűzoltókat.
A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a vihar érkezése és pusztítása miatt megugrott a lakásbiztosítási kedv is. A hétfői rendkívüli viharok után a Netrisknél több mint kétszer annyi lakásbiztosítást kötöttek a magyarok, mint egy átlagos nyári napon. A vihart megelőző napon, vasárnap 109 százalékkal, a vihar napján, hétfőn pedig 131 százalékkal ugrott meg a szerződéskötések száma az egy évvel korábbihoz képest
– mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.
A Netrisknél júniusban megkötött lakásbiztosítások éves átlagdíja mintegy 36 ezer forint volt, ami eltörpül a több százezer forintos, akár milliós károkhoz képest, amiket egy-egy vihar okozhat. A Netrisk adatai szerint 2025 júniusában a lakóépületekre megkötött lakásbiztosítások átlagdíja közel 28 ezer forint volt, szemben az egy évvel korábbi 26 ezer forinttal. Az ingóságokra kötött lakásbiztosításoknál idén júniusban az átlagdíj több mint 9 ezer forint volt, míg egy évvel korábban ez az összeg közel 8 ezer forintra rúgott.
A leggyakoribb viharkárok közé tartoznak a viharos szél, a beázások, a jégverés miatti sérülések, valamint a villámcsapások okozta károk – ezek száma 2023-ban már meghaladta a vezető káreseménynek számító csőtörésekét. 2022 a nagy aszály éve volt, 2023 a nagy viharoké, amely évtizedes csúcsot döntött 110 ezer bejelentéssel és 13 milliárd forint kárkifizetéssel
– tette hozzá Besnyő Márton.
A szakértő szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, de nem szabad megvárni a bajt. A lakás-, gépjármű- és utasbiztosítások is akkor a leghatékonyabbak, ha előre gondoskodunk róluk. A klímaváltozás miatt is lényeges a felkészülés, mert könnyen lehet, hogy a jövőben hasonlóan durva viharok csapnak le az országra.
