Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eredetileg a 2015 júliusában kihirdetett Nemzeti Várprogramról szóló kormányrendeletben több mint 30 várat nevesítettek, később már csupán 15 várról beszélhettünk, sőt, időközben a program a Nemzeti Kastély- és Várprogram elnevezést kapta.
A program kiemelt helyszínként nevesítette Esztergomot, Visegrádot, Gyulát, Egert, a soproni várfalat és a múzeumnegyedet, illetve Diósgyőrt. Időközben azonban számos erődítmény kikerült a programból, jó néhány vár pedig a programtól függetlenül újult meg részben.
Előzetesen fontos tényezőként merült fel, hogy a régészeti feltárások milyen mélységig tudták rekonstruálni az adott erősség eredeti elrendezését és épületeit, hiszen ezek alapján lehetett megkezdeni a visszaépítést, illetve a romok kiegészítését. Egyes helyszíneken a teljes rekonstrukciót támogatták, máshol kisebb megújításokra került sor, ahol akár a részleges visszaépítések is elkülönülnek a már meglévő romoktól, illetve több helyen az elburjánzó növényzettől tisztították meg a maradványokat.
De természetesen a várfelújítások kapcsán is kitört az ideológiai háború, műemlékes szakemberek vitája közepette a történelemhamisítás szó is gyakran felmerül. Nyilván nem állnak rendelkezésre egzakt tervek például a 13. vagy a 15. századból, így sokan az elképzelt rekonstrukciót torzításnak vélik. Persze vannak olyan szerencsésebb nyugati országok, ahol akár nyolcszáz év óta is állnak épületek és falak, miközben azokban is nyilvánvalóan évszázadokon át formálták a tereket és az épület szerkezeti elemeit.
Ott vajon melyik korszak tekinthető hitelesnek és mi a történelemhamisítás? Itt jönnek a képbe a már 1964-ben elfogadott Velencei Charta ajánlásai, amelyek meglehetősen szigorúan értelmezik a műemléki romok konzerválását, a restaurálást, az egyes korstílusok egymáshoz való viszonyát, de hát sokak szerint eljárt fölöttük az idő. Nehéz igazságot tenni, ezért nézzünk meg pár rekonstrukciót, amelyek kiverték a biztosítékot!
A budai vár
Kezdjük mindjárt a budai várnegyeddel, illetve azon belül a palotanegyeddel! A török hódoltságot lezáró 1686-os keresztény ostrom szinte megsemmisítette a várat és a várost, elég csak a középkori eredetű, magyar gótikát is felmutató Mária Magdolna templom történetét kiemelni, amelyet részletesen bemutattunk. Így a jelenlegi épületállomány meghatározó része barokk stílusban épült a 18. században. A második világháborús ostrom szintén sok pusztítást okozott, amelynek nyomán néhány foghíjtelken modern épületeket is felhúztak 1945 után.
1891 és 1901 között pedig Hauszmann Alajos vezetésével egy historizáló megújító program során a Budavári Királyi Palota bővítése és átépítése került a reflektorfénybe, de a nevéhez fűződik a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete, illetve még mások is alkottak a várban. Hauszmann egységes, neobarokk-historizáló stílusú, uralkodói rezidenciához méltó negyeddé formálta a budai Palotanegyedet, ahol korábban a rendezetlen városszövet nem éppen esztétikai nívójával hívta fel magára a figyelmet.
Ha visszatérünk a korábbi gondolatmenethez, miszerint egy vár vagy település több évszázad értékeit is hitelesen tükrözhetik, akkor a Nemzeti Hauszmann Program is hiteles lehet, hiszen egy korábbi korszak eredményeit rehabilitálja. Az már kérdés, hogy ha Buda történetét nyolc-kilencszáz évre becsüljük, akkor miért is volna autentikus az 1900 körül megépített neoreneszánsz és -barokk hangulat visszaállítása.
Mindenesetre dokumentálva van, hogy a 2. világháborúban milyen épületek sérültek meg, így azok jelenleg is zajló újjáépítése egyfajta történelmi igazságtételnek is értelmezhető, ha akarjuk. Itt semmiképpen sem lehet dűlőre jutni, haladnak a viták a maguk útján, addig is a felépült ingatlanokat hasznosítani kell, még pedig úgy, hogy a turisták ne hivatalnokok ezreit lássák nap mint nap, hanem valódi élményben legyen részük.
Diósgyőr
A másik kardinális fejlesztés a diósgyőri várban zajlik hosszú ideje. Eredetileg az 1300-as évek első felében kezdődött meg a négy saroktornyos, négyzet alaprajzú gótikus vár kiépítése, amely Nagy Lajos király uralma alatt királyi székhely lett. A mohácsi csata után végvárrá alakult, majd 1702-ben a kincstár tulajdonába került, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak. Jóval később az 1960-as években végeztek állagmegóvó munkálatokat, és akkori szemléletnek megfelelően romos állapotban konzerválták.
Majd 2014-ben befejeződött egy korszakalkotó felújítási hullám. A tornyai között három palotaszárny újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme is. Később a külső várfalak is visszaépültek, időközben azonban statikai problémák merültek fel, emiatt egy időre megtorpant a rekonstrukció. Hamarosan azonban finisébe érkezik a gigantikus vállalkozás, 2027-ben kerülhet átadásra a megújult műemlék, ha addig be tudják rendezni.
A diósgyőri vár újjáépítése teljesen új irányt jelez a magyar műemlékvédelem gyakorlatában, hiszen a korábbi évtizedekben a romokat csupán konzerválták, rosszabb esetben betonnal öntötték le, és ezt állagmegóvásnak hívták. Persze a megújult vár esztétikai megjelenése megosztja az embereket: sokan romos állapotában tartották hitelesebbnek a várat, míg mások szerint a török mészkőlapokkal burkolt külső vár történelemhamisítás. Pedig ugyan nem Nagy Lajos korában, de a 15-16. században már valóban megépítették azt a várat, amelyre hasonlít a rekonstrukció eredménye.
Kisvárda
De Kisvárdán sem tétlenkedtek, a beruházás keretében elbontották a vár 20. században épült részeit, konzerválták a várromot, valamint egyes részek megújultak. Ott is zajlott a balhé a korábbi kivitelező és a megrendelő között, a végeredményt mindenki ítélje meg saját maga. A felújítás komoly hullámokat vetett a műemlékvédelem és a közvélemény berkeiben, ugyanis sokak szerint az újjáépítés során alkalmazott építészeti megoldások rideg és tucatjellegű külsőt kölcsönöznek a történelmi falaknak.
A modern, simára vakolt, fehér színű kiegészítések élesen elütnek az eredeti vörös téglás maradványoktól, megfosztva a romvárat annak patinás hangulatától. Az új elemek miatt az erődítmény elveszítette egykori varázsát, és egy lélektelen kortárs építményre hasonlít. A sokak által kifejezetten rondának bélyegzett végeredmény egyfajta példája annak, hogy mi van, ha megrettenünk a történelemhamisítás vélt vagy valós árnyékától.
Csókakő
Ugyanez a megoldás figyelhető meg Csókakő esetében is a Vértesben. A vár hosszú évtizedekig csipkerózsika álmát aludta, majd az 1990-es évekre végveszélybe került, de az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társaságának köszönhetően a terület régészeti feltárása után helyreállították az erősség egy részét is.
2013-ban készült el az új kaputorony a működő felvonóhíddal, majd átadták a kápolnát is. A kaputorony újjáépített részeinek színvilága és anyaghasználata jól jelzi az utólagos beavatkozást, a lényeg, hogy immár zárhatóvá vált az erősség, nem térdig érő romokban járunk. A kaputorony mellett a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval is elkészült.
Emellett folytatódhatnak a régészeti feltárások az alsóvárban. A felsővárban egyelőre rendezett romkonzerválás történt, ki tudja, talán még történnek fejlesztések. Itt is törésvonalak keletkeztek a felújítás filozófiájával kapcsolatban, hiszen a romokhoz épített új részek elütnek, szinte hangsúlyozzák az utólagos toldást. A kápolna is nyilvánvalóan mutatja a kortárs jegyeket, ezzel nincs is gond, de a kaputorony skizoid megjelenése meglehetősen érdekes.
Füzér
Ahogy már említettük, szakmai és laikus viták kereszttüzében állnak a váraink, erre jó példa a füzéri vár felújítása: építtetői Pro Architectura-díjat és Citrom-díjat is kaptak egyszerre. A Zemplén-hegységben található erősséget a 13. század elején emeltek. Fontos szerepet játszott a mohácsi vészt követő időszak polgárháborús időszakban, 1676-ban pedig az osztrák császári seregek a Wesselényi-összeesküvés megtorlásának részeként felgyújtották.
A füzéri erősség felújításának első üteme 2016-ban, majd pár év múlva a második ütem is befejeződött. Nemcsak a falakat húzták fel, de megvalósult az alsóvár, a gótikus felsővári kápolna, a palotaszárny és az alsóbástya rekonstrukciója. A projektben résztvevők részletes dokumentációval rendelkeztek az eredeti állapotokról, ezért a rekonstrukció meglehetősen hitelesnek tűnik. Még a felsővár néhány épületének felújítása van hátra, és akkor a füzéri vár teljesen kompakt egészet alkot majd, amely komoly turisztikai látványosság már most is.
Nagyvázsony
Most jöjjön Nagyvázsony a Balaton-felvidéken. A 15. század második felében építették az erősséget, ahol Kinizsi Pál nevéhez fűződik az ikonikus lakótorony, majd a vár több évszázaddal később, a 18. századtól funkcióját vesztette, és fokozatosan romlott az állapota. Az erősségben 1954–1960 között végeztek nagy volumenű régészeti feltárásokat és állagmegóvási munkákat, megerősítették az omladozó falakat.
Majd a Nemzeti Várprogram keretében 2020 és 2023 között a rekonstrukció során a lakótornyot teljesen megújították, valamint a palotaszárnyat újraépítették két szint helyreállításával vasbeton maggal, csúcsíves árkádsorral, loggiával. Utóbbi esetében a visszaépítés felkorbácsolta az indulatokat: a modern építészeti elemek, mint a műkő és a vakolt felületek következetesen elkülönülnek az eredeti struktúrától. Vagyis egy várfelújítás komplex kérdéskör, amelyet szinte lehetetlen minden igényt kielégítően megválaszolni.
