Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szombat délután négy órára békés demonstrációt hirdettek Fonyódon, az utolsó, beépítetlen partszakaszra. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy egy szál virággal és szalaggal érkezzenek, jelezve a Balaton természeti értékeinek visszaszorulását. Bár a tavaszi választások óta új, mondhatni Balaton-rajongó kormány irányítja az országot, a fonyódi beruházás körüli bizonytalanság semmit sem változott.
A The View by Cordia névre keresztelt, 99 lakásos társasház-fejlesztés márciusban elnyerte „Az Év Közönségkedvenc Lakóparkja 2025” címet, ahol a közleményük szerint a lakásvásárlók szavazatai alapján az exkluzív kialakítást és a páratlan panorámát díjazták. Ami azonban a vevőknek prémium lokáció és sikeres ingatlanfejlesztés, az a helyi nyaralótulajdonosoknak és civileknek a zöldfelület elvesztését és a partvonal végleges átalakulását jelenti.
A fonyódiak kezdeti felháborodását nem is feltétlenül a beruházó tevékenysége, hanem az engedélyezési folyamat átláthatatlansága váltotta ki. A terület beépíthetősége régóta vita tárgya, mivel a telek üdülőövezeti besorolású, ahol elvileg nem állandó lakhatásra szolgáló társasházaknak lenne helye. Ennek ellenére a kormányhivatal 2025 augusztusában kiadta a jogerős építési engedélyt, miután helyi értesülések szerint az önkormányzati szabályozási terveket megkerülve, felsőbb szinten kapott zöld utat a projekt.
A fonyódi lakópark ügye egy siófoki fórumon került újra elő, ahol Papp Annamária, a Fonyódi Érdekvédelmi Kör képviseletében kérdezte fel a minisztert. Lázár János némi értetlenkedés után rákérdezett, melyik beruházásról van szó, és ki a beruházó. A civil kérdező jelezte: számukra nem a beruházó személye a lényeg, hanem az engedélyezés logikája és a beépítés jogszerűsége. A miniszter pedig így válaszolt: „Csak azért kérdezem, hogy tudjam, melyik ügyről van itt szó." Majd hozzátette:
megkaptam a választ.
Konkrét ígéret az építkezés megállítására persze nem hangzott el, ám Lázár jelezte, hogy a tárca már vizsgálja a helyzetet.: „Ezzel már foglalkozom, és már adtam instrukciókat a kollégáimnak ezzel kapcsolatban." Sem akkor a fórumon, sem azóta nem derült ki, mit jelent a gyakorlatban a vizsgálat, és milyen következménye lehet egy már jogerős engedélyre nézve.
A siófoki fórum után az ügy parlamenti szintre, pontosabban Kövér László asztalára is került. Németh Helga DK-s képviselőjelölt és önkormányzati képviselő, párttársával, Arató Gergellyel a házelnökhöz fordultak, Lázár János hirtelen jött ígérete apropóján. A levélben nemcsak az engedélyezés jogi hátterét kérték számon, hanem további aggályokat is megfogalmaznak – hivatkoznak arra, hogy „jogellenes elkerítés gyanúja is felmerült" a beruházás környezetében, ami szerintük a közhasználatú partszakaszhoz való hozzáférést is érintheti.
Cordia: „jogszerű volt, a part sáv közterület marad"
A beruházó Cordia lapunk kérdéseire részletes választ küldött. A cég szerint a The View by Cordia projekt engedélyezése a hatályos jogszabályok és helyi előírások betartásával történt, együttműködve a hatóságokkal és az önkormányzattal. A telket 2018-ban vásárolták meg, beépítési kedvezményt nem kaptak, és az engedélyezési folyamat megkezdése előtt nem történt szabályozási terv módosítás. A 2025 júniusában hatályba lépett, egyes üdülőövezetekben a lakásépítést tiltó rendelet szerintük nem érinti a projektet, mivel az eljárás már korábban megindult.
A Cordia hangsúlyozta: a Balaton partjának mintegy 10–12 méteres sávja továbbra is közterület marad, szabadon megközelíthető lesz, a betonozott csatornameder nem része a beruházásnak. A fejlesztés részeként közműfejlesztéseket végeznek, és a környező utcát is átépítik. Álláspontjuk szerint egy lakóépület forgalma kisebb terhelést jelent, mint egy hasonló méretű szálloda.
Kormányváltás után: kampányígéretek és a valóság
A választási kampányban még kiemelt téma volt a Balaton védelme. Bakos Csaba Attila, a Somogy 03. választókerület tiszás országgyűlési képviselője februárban még határozott fellépést ígért:
Nem engedjük a nádasok pusztítását. Nem hagyjuk eltűnni a természetes partszakaszokat. Megőrizzük a szabadstrandokat. Határozottan fellépünk a túlzott beépítés és a vízparti területek kisajátítása ellen.
– írta Bakos a Facebookon, igaz nem az ominózus beruházásról.
A megválasztása óta eltelt időben azonban a képviselő nem igazán szólalt meg a konkrét fonyódi beruházás, meg úgy általában a balatoni beépítések ügyében, amit a helyi választók és a kommentelők egyre határozottabban kérnek számon. Németh Helga önkormányzati képviselő nyílt levélben fordult a képviselőhöz:
Minden országgyűlési képviselőtől joggal várjuk el, hogy képviselje választóit, meghallgassa problémáikat, és kiálljon az érdekeikért. Az elmúlt 16 évben túl sokszor tapasztaltuk, hogy a nagy szavakat és ígéreteket nem követték tettek. Éppen ezért most nem újabb ígéreteket, hanem valódi jelenlétet és cselekvést várunk.
A képviselő – aki nemrég lépett ki a DK-ból – saját bevallása szerint „totális jogi és elszámoltatási offenzívát" indított a beruházás ellen. Kérte az építési engedély felülvizsgálatát a Balatoni Főépítésznél, beadványt nyújtott be az Állami Számvevőszékhez és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz, és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a telekértékesítés körülményei miatt.
A BATÉK: papíron védelem, valójában visszalépés
Az Orbán-kormány 2025 őszén léptette hatályba a „Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről" szóló 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendeletet – közismert nevén a BATÉK-ot. A rendelet célja elvileg a természeti értékek védelme és a beépíthetőség csökkentése volt. Mi több, a hivatalos szövegben a part menti 10–12 méteres sáv közterületként maradásáról is olvashatunk.
Csakhogy a TASZ szerint ennek az ellenkezője igaz. A rendelet szerintük lehetővé teszi, hogy egy kinevezett főépítész felülírja az építési szabályokat és csökkentse a zöldterületeket. Több száz hektárnyi vízparti területen nőhet a beépítés, ami egy már amúgy is sérülékeny ökológiai rendszer további terheléséhez vezethet. A TASZ az Értékmentő Közösségek civil szerveződéssel és az Aligai Fürdőegyesülettel együtt márciusban az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet megsemmisítéséért – arra hivatkozva, hogy alaptörvény-ellenes elemeket tartalmaz.
Volt egy rendszer, amelynek csak a saját érdeke számított. Mi a közérdeket képviseljük!
– írta május közepén a Facebookon Forsthoffer Ágnes házelnök, a Tisza képviselője, aki nemrég azonnali megoldást sürgetett: a BATÉK felfüggesztését és építési moratórium bevezetését addig, amíg alapos felülvizsgálat nem történik. „Vízpartok magáncélú kisajátítása, luxus lakóparkok építése helyett mindenki használhassa a lehető legtöbb vízparti területet" – fogalmazott., hozzátéve, hogy „képviselőtársaimmal megegyeztünk abban, hogy mielőbb lépéseket teszünk a Balaton-part további esztelen beépítésének megállítása érdekében."
Magyar Péter az elmúlt két évben következetesen ugyanazt mondta a Balatonról: le kell állítani a vízpart privatizációját, vissza kell adni a közhasználatnak. Balatonfüreden a vízparti állami ingatlanok privatizációjának leállítását ígérte, Keszthelyen biciklis túrán mutatta meg a „NER által megszerzett helyi ingatlanokat." A Tisza képviselői ma is azt hangsúlyozzák: vége kell legyen a vízparti luxusbeépítéseknek. A konkrét program azonban továbbra sem nagyon látszik.
Nem tudni, mely beruházásokat állítanák le, melyeket vizsgálnák felül, milyen szabályokat vezetnének be.
Helyi szinten nem változtak a reflexek
Közben a helyi testületi üléseken sem nyugodnak a kedélyek. A május 28-i ülésen Erdei Barnabás polgármester egy kérdésre válaszolva annyit közölt: a Cordia terv szerint szeptembertől kezdi az építkezést, addig türelmet kér, és majd egy lakossági fórumon tájékoztat a részletekről. Annyi kiderült, hogy még június elején egyeztetés lesz a beruházóval.
Sokan az állásfoglalást Bakos Csaba Attilától, a Somogy 03-as választókerület új Tisza-képviselőjétől várják, aki jelöltként februárban ezt írta:
A Balaton nem luxusprojekt és nem befektetési terület. A Balaton mindenkié, és az is marad.
A facebookos beszámolók szerint az elmúlt hetekben számos e-mailt és üzenetet küldtek a térség képviselőjének, kérve a személyes jelenlétét, és Németh Helga is meghívta őt a szombati demonstrációra, emlékeztetve, hogy ha a házelnök időt szakít a Balaton ügyeire, akkor a somogyi képviselőtől is elvárható a jelenlét.
Lapunk megkeresésére Bakos Csaba Attila reagált az ügyben. A képviselő jelezte, hogy az esküje óta eltelt rövid időben is kiemelt figyelmet szentelt a fonyódi beruházás részleteinek megismerésére. Tájékoztatása szerint részletes és átfogó kérdéseket küldött a beruházó cégnek, a frissen felállt minisztériumnak és az önkormányzatnak is.
A beérkezett és hamarosan beérkező válaszokból tudok egyértelmű, világos képet alkotni a beruházás körül kialakult jogi, szabályozási helyzetről, és ezután lehet a legrövidebb időn belül érdemi döntést hozni mindenki megelégedésére
– fogalmazott Bakos Csaba Attila. A képviselő hozzátette, hogy az elmúlt időszakban több lakossági egyeztetésen és beszélgetésen is részt vett a fonyódiak panaszait meghallgatva, és egy ilyen fórum épp péntek este is esedékes. Válaszát azzal zárta, hogy kiemelt célja a lakosság érdekeinek képviselete, és azon dolgozik, hogy a lehető leghamarabb konkrét intézkedésekről, döntésekről számolhasson be.
Nem a szombati lesz az első alkalom, hogy a fonyódi lakosok és civilek hangot adnak aggályaiknak a part beépítésével kapcsolatban. Novemberben már aláírásgyűjtés indult, decemberben pedig miután a beruházó körbekerítette a telket – felerősítette a félelmeket, hogy végleg elveszik a helyiek által évtizedek óta szabadstrandként használt területet. A tiltakozás központja egy helyi Facebook-közösség lett, január 11-én pedig több száz ember vett részt az utcai demonstrációt is. Az önkormányzat fideszes vezetése egyszer sem állt a tiltakozók mellé: Erdei Barnabás polgármester szerint a beruházás rendelkezik az engedélyekkel, a projektet már nehéz megállítani. Mi több, a Sonlinenak az ügy kipattanásakor arról beszélt, hogy örül, hogy ilyen beruházás érkezik a városba: „elmondhatjuk, hogy nem vagyunk túlépítettek, hiszen nincs túl sok ilyen jellegű társasház".
A számok ennek viszont igencsak ellentmondanak: 2020–2026 között egy kifejezetten erős apartman- és lakóparképítési hullám futott végig a városon – jelen pillanatban is minimum öt nagyobb projekt fut az 5000 lakosú településen. Mindent összevetve további 300 lakás fölött járunk és ebben még nincsenek benne a kisebb társasházak, apartmanházak és az esetleges újabb, már beharangozott ütemek.