Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A budapesti lakáspiacra öt évvel ezelőtt még nagyjából 25 millió forintos árszint környékén lehetett belépni, mostanra viszont az olcsó lakások lélektani határa 54 millió forintnál jár a teljes kínálatot nézve, vagyis ennél olcsóbban csak 2800 eladó lakást találunk Budapesten az ingatlan.com-on. Ez az elsőlakás-vásárlók számára nehéz helyzetet teremt, mert jóval magasabb önerőre és nagyobb hitelre van szükség ugyanahhoz a lakásmérethez vagy lokációhoz.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2021 óta szinte mindenhol megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa, de van ahol háromszorosára nőtt ez az érték a budapesti kerületekben. Öt éve még a XX. és XXIII. kerületben is lehetett lakást vásárolni 20 millió forintnál olcsóbban, most viszont a belépőszint 50 millió forint környékére ugrott Pesterzsébeten és Soroksáron.
A III. kerületben a kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó lakások ára 2021-ben még 28 millió forint volt, mostanra viszont már közel 61 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ugyanez az árszint majdnem 20 millióról 47 millió fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan a IX. kerületben 27,8 millióról 56,7 millió forintra emelkedett a belépő árkategória az elmúlt öt évben. A legmagasabb belépőszinttel az V. és a II. kerületben találkozhatnak a vevők, ahol az olcsó lakások lélektani határa 85 és 89 millió forintnál jár.
A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. „2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.
Vidéken is egyre magasabb a belépési küszöb
A drágulás nemcsak Budapestre jellemző, hanem a nagyvárosokra is, amelyekben szintén jóval magasabban van a belépési szint. Debrecenben ma már 50 millió forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet kapni, pedig öt évvel korábban 21,4 millió forint volt a lélektani határ. Szegeden 19 millióról 45,5 millióra, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millióra, Győrben pedig 21,2 millióról 44,9 millióra nőtt az árszint a legolcsóbb szegmensben.
Sokat elmond a fővároson kívüli nagyvárosok áremelkedéséről, hogy ma már csupán öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Salgótarján a legolcsóbb 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb nagyvárosokat képviselik 24-29,4 millió forintos lakáspiaci belépő árszinttel. Öt éve viszont még csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban, 22 millió forintnál olcsóbban pedig a településkategórián belül mindenhol lehetett még lakást vásárolni.
Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalt dinamikus áremelkedési időszak 2025 után szemmel láthatóan véget ért, ami részben annak is köszönhető, hogy a vevők már elérték a pénzügyi teljesítőképességük felső határát. Ennek következtében pedig a legolcsóbb lakások árszintjei esetében sem lehet újabb ugrásra számítani.