BUX 140981.27 -0,77 %
OTP 44480 -1,57 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Realista

A Z generáció műholdon keresi a lakását és chatbotokkal túrázik virtuálisan

A Z generáció átírja az otthonkeresés szabálykönyvét – digitális fókusz, adatvezérelt döntések, AI. A technológiai eszközök újraértelmezik a lakáspiac megszokott megoldásait.

2026. április 19. vasárnap, 06:48

Fotó: Getty Images / andresr
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy régmúlt, amikor nem működtek lakáshirdetési médiumok sem papíralapon, pláne nem online.

Nyilvános faliújságokon, hirdetőtáblákon kínálták megvételre az emberek a lakásaikat, többnyire cserélni szerettek volna, hiszen a hitelpiac sem virágzott úgy, mint manapság.

Majd megérkezett a lakáskeresők „Bibliája”, azaz az Expressz újság az 1970-es években, amelyet mindenki rongyosra olvasott. Itt nagy számban lakásokat is hirdettek, ugyanakkor csupán egy nevet, telefonszámot, négyzetméterárat és eladási értéket láthattunk.

1989-ben az internet elindult hódító útjára, bár akkoriban a hirdetési honlapok még meglehetősen egyszerű felülettel rendelkeztek, majd folyamatosan fejlődött az online világ, ma már interaktív oldalakra tölthetjük fel a hirdetésünket és nézhetjük meg az általunk kiszemelt ingatlanokat.

Sőt, akár értékelhetjük is a tanácsadókat, online beszélgethetünk a hirdetővel vagy éppen az érdeklődővel. Időközben az Expressz is elindította internetes felületét, azonban a nyomtatott újság 2013-ban megszűnt, jelezve, hogy az új idők új platformokat követelnek.

A technológia sebességbe kapcsolt

Azóta sorra jönnek ki az új fejlesztések a hirdetési portálokon, miközben a web2 korában a közösségi oldalak is teret nyertek, ahol szintén láthatunk hirdetéseket.

A műszaki fejlődés új lehetőségeket tárt fel, többek között digitális fényképezőgéppel, illetve ma már alapvetően okostelefonnal tudunk képeket készíteni, emellett drónok járják körbe a nagyobb ingatlanokat, videófilmet készítenek, vagyis már többdimenziós állapotokat is szemügyre vehetünk.

Professzionális alaprajz-szerkesztő programokban vázolhatjuk fel az eladó ingatlanokat, hiszen a vizualitás nagyon fontos szempont a sikeres értékesítés érdekében. Majd megjelent a mesterséges intelligencia, virtuális bejárásokat készíthetünk, így a vevőjelöltek már anélkül megtekinthetik a kiszemelt ingatlanokat, hogy fizikailag tiszteletüket tennék az adott lakásban vagy családi házban.

De az AI különféle háromdimenziós alaprajzokat is készít, sőt, ha bevisszük a paramétereket egy profi AI-felületre, már energetikai, felújítási és fogyasztási számításokat készít, feltérképezi a lakókörnyék előnyeit, különféle életminőségi jellemzőit.

Új generációs igények

Az ingatlanpiac hosszú ideig a hagyományokba kapaszkodó terep volt, ahol az információáramlás, a döntéshozatal és a keresési folyamat is gyakran személyes jelenléthez kötődött.

A Z generáció azonban tömegesen lép be a piacra: nem egyszerűen a technológiai eszközöket használják a lakáskereséshez, hanem a teljes döntési folyamatuk a digitális infrastruktúrára épül. Amit korábban egy fotógaléria vagy egy rövid hirdetés jelentett, az számukra nem információ, hanem inkább gyanús hiányosság, ahol valami nem stimmel. elvárásaik sokkal magasabbak, ezért a piac lassan, de biztosan kénytelen követni őket, hiszen a digitális bennszülöttek korában ez nem lehet másképpen.

A Z generáció számára a lakáskeresés nem az „elmegyünk és megnézzük” logikájával kezdődik, hanem az online felületeken: ha nincs 3D túra, videós bejárás, részletes alaprajz vagy legalább egy informatív vizuális anyag, akkor az ingatlan kieshet a rostán. Ez a generáció ugyanis hozzászokott a gyors, élményszerű információszerzéshez és az optimalizált döntési folyamatokhoz.

A lakáskeresés során is azt várják, amit a mindennapi digitális interakciókban már megszoktak: átlátható, vizuális és azonnal értékelhető adatokat. Egy ingatlanhirdetés náluk nem marketinganyag, hanem adatforrás – és ha nem elég részletes, az bizalomvesztést okoz. Az ingatlanközvetítők és -fejlesztők ezért kénytelenek technológiailag „felpumpált” digitális tartalmakkal megjelenni, különben egyszerűen láthatatlanok maradnak.

„A digitális technológia folyamatosan alakítja az ingatlanpiacot is, a Duna House pedig erre felkészülten reagál. Szolgáltatásainkat folyamatosan bővítjük, így már elérhető a mobilkamerával készíthető precíz alaprajz és a virtuális lakásbejárás, drónok alkalmazása, valamint új eszközökön is dolgozunk, ilyen például az AI-alapú hatékony kereslet-kínálat összehangolás.

Ezek az eszközök felgyorsítják a folyamatokat, azonban természetesen a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja az értékesítők munkáját, így a modern megoldások és a személyes tanácsadás együtt adják a sikeres tranzakciók alapját. Digitális szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesztjük, de közben hisszük azt is, hogy az új technológiák mögött mindig ott kell állnia a biztonságot adó szakmai háttérnek” – mondja az Economx kérdésére Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

Fenntarthatóság és okos megoldások

Az is jól látszik, hogy a Z generáció döntéseit jelentősen befolyásolja a rugalmasság és a fenntarthatóság kérdése, hiszen a lakásokban keresik az okosotthon-funkciókat, a korszerű energiahatékonyságot, a rugalmas térhasználatot, és kifejezetten értékelik az olyan megoldásokat, amelyek támogatják a hibrid munkavégzést.

Egy lakás már nem egyszerűen hely, ahol laknak, hanem egy többfunkciós közeg, amelynek alkalmazkodnia kell a munkához, a szabadidőhöz, a közösségi élethez és a digitális jelenléthez. Ez az igény a fejlesztőket is új irányokba tolja: a kisebb, de jól szervezett, technológiával támogatott tereket, az energiahatékony építészeti megoldásokat és a közösségi szolgáltatásokat egyre több új projekt integrálja építészeti és üzleti koncepciójába.

A technológiai nyomás tehát nemcsak a keresési folyamatot reformálja meg, hanem a kínálati oldalt is radikálisan átszabja. Azok az ingatlanközvetítő irodák, amelyek képesek profi tartalomgyártással, valós adatvizualizációval, gyors digitális ügyfélkezeléssel és hiteles kommunikációval működni, óriási előnyben lesznek.

A fejlesztőknek pedig be kell építeniük a Z generációs elvárásokat már a projekttervezés legkorábbi szakaszába. Aki ezt elmulasztja, annak az ingatlanjai egyszerűen nem lesznek kompatibilisek az új fogyasztói igényekkel.

Újfajta kommunikáció

A Z generáció tehát nemcsak technológiai értelemben modern, hanem kulturálisan is új normákat hoz. A lakásvásárlás számukra egy komplex digitális folyamat, amely az egész piacot korszerűbbé, átláthatóbbá és adatközpontúbbá teszi. A digitális rajongás azonban nem jelenti azt, hogy a Z generáció felületes döntéseket hozna, hiszen náluk az adatvezérelt gondolkodás a lakásvásárlásban is tetten érhető.

Amíg a korábbi generációk a „jó környék” fogalmát inkább megérzésre, benyomásokra vagy helyi tapasztalatokra alapozták, addig a Z-sek valós idejű adatokat böngésznek, legyen az zajtérkép, légszennyezettségi adat, tömegközlekedési menetidő, energiafogyasztási mutató. A lakóingatlan így valójában egy komplex adatcsomag lesz számukra, amit össze kell hasonlítani a piacon található többi ajánlattal.

A döntéshozatal azonban nem ér véget az adattenger átfésülésével. A Z generációs vásárlók egyre inkább a digitális szolgáltatások felé tolódnak a vásárlási folyamatban is. Számukra teljesen természetes a chatbotokon keresztüli érdeklődés, a videós konzultáció, az online időpontfoglalás vagy akár a teljes körű digitális hitelügyintézés.

Az ingatlanközvetítőknek, bankoknak, ügyvédeknek ezért fel kell készülniük egy jóval gyorsabb, átláthatóbb és digitálisan integrált ügyfélútra, hogy tartsák a Z-generáció tempóját.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet