Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vásárlói motivációk látványos megváltozása a 2025 nyarán bevezetett Otthon Start Programhoz és a kedvezőbb hitelkörnyezethez köthető. Ha visszatekintünk a 2025-ös év elejére, még egészen más arányokat láthattunk: tavaly januárban Budapesten a befektetési cél (32 százalék) még jelentősen megelőzte az első lakást vásárlók (25 százalék) táborát. Vidéken pedig a két motiváció közel azonos szinten, 24 százalék és 28 százalék környékén mozgott.
Az OSP felfutásával 2025 őszére az első lakásvásárlók aránya Budapesten 41 százalékra, vidéken pedig rekordmagasra, 43 százalékra ugrott, ami jól mutatta a támogatott hitelek felszívó erejét. „Ez a dominancia 2026 januárjára is megmaradt, bár a kezdeti roham alábbhagyott, az első lakásvásárlók továbbra is a legnagyobb vevői csoport” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. Ezzel párhuzamosan a befektetői oldal veszített korábbi súlyából: Budapesten 33 százalékon zárt az arányuk, míg vidéken ennél jóval alacsonyabb szintű, 22 százalék-os az arányuk.
A vevői profilok másik érdekes jellemzője, hogy a korösszetétel is átalakult. Míg 2025 januárjában az 50-60 évesek voltak a legaktívabbak, addig 2026 elejére a 30-50 év közötti generációk vették át a vezetést, és a 20-30 évesek súlya is jelentősen megnőtt a tranzakciókban.
Sőt, a vásárlók között az alkalmazotti státuszban lévők aránya emelkedett meg leginkább. Budapesten a vevők 48 százaléka, vidéken pedig már 62 százaléka beosztottként dolgozik, ami igazolja, hogy a kiszámítható jövedelemmel rendelkező fiatal munkavállalók tudtak leginkább élni az új piaci lehetőségekkel. A vállalkozói réteg vásárlási kedve – amely inkább a befektetési célhoz kötődik – ezzel szemben stagnálást mutat.
Területi bontásban az OSP hatása vidéken volt a leglátványosabb. Az alacsonyabb árszintek mellett a program szélesebb rétegek előtt nyitotta meg a piacot, emiatt a fiatal, alkalmazotti státuszú vevők aránya érezhetően nőtt. Budapesten a hatás differenciáltabb: a külső kerületekben és a kedvezőbb árszintű szegmensekben erősebb az első lakásvásárlók jelenléte, míg a belső, prémium lokációkban továbbra is jelentős a befektetői érdeklődés, de még mindig nem domináns módon.
