A kutatás eredményei szerint a vásárlást tervezők két legnagyobb halmaza saját maga/családja részére, lakhatási célból (77 százalék), vagy befektetési szándékkal (19 százalék) keres az ingatlanpiacon.
A vevők számára a lokáció (79 százalék) mellett a méret (76 százalék) és a szobák száma (71 százalék) a legfontosabb. A finanszírozhatóság eközben a válaszadók 72 százalék jelölte lényeges tényezőként, vagyis a potenciális vevők csaknem háromnegyede tervezhet valamilyen hitelkonstrukcióval.
Elhelyezkedés és infrastruktúra tekintetében a környéken lévő zöldövezet (64 százalék), a tömegközlekedés minősége (60 százalék), a bevásárlóközpontok/üzletek (47 százalék) és az óvodák/iskolák közelsége (38 százalék) szerepelnek a lista csúcsán. Extrákkal és kényelmi felszereltséggel kapcsolatban pedig a terasz/erkély (57 százalék) mellett a garázs/kocsibeálló megléte (50 százalék) fontos, de előkelő helyen szerepelt még a panoráma (42 százalék) és az okosotthon jellegű megoldások elérhetősége is (23 százalék).
Meglepő módon az ingatlan fűtési típusa 71 százalékkal még sokak számára kardinálisnak tűnik, miközben az energetikai besorolás (58 százalék) és az építés éve (46 százalék) már jóval kevesebbet nyom a latban. Azonban egy megfelelőnek tűnő fűtési típus önmagában egy rosszabb energetikai besorolású, sok-sok évtizeddel ezelőtt felhúzott ingatlanban édeskevés lehet.
„Az első lakást vásárlók számára például kevésbé fontos a zöldövezet és a terasz vagy erkély, viszont a frekventált lokáció és a szobák száma már többet nyom a latban. A befektetési céllal vásárlók, a családalapítók és a kisebbe költözők számára pedig még az építés éve is meghatározó lehet” – mondta Megyeri Dániel, a Duna House marketing- és PR vezetője.
Farkas Tibor