Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanokban pusztító tüzek eloltása összességében 3311 órát vett igénybe, a munkálatok során 9773 tűzoltójárművet alkalmaztak. Az első háromnegyed évben összesen 66 ezer 37 négyzetméternyi épített terület égett le, 561 otthon vált lakhatatlanná, emiatt 1860 embernek kellett elhagynia az otthonát.
A 4739 tűzzel érintett lakóház közül csupán 8-ban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek életeket és anyagi javakat mentenek meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzik. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy a házból épségben kimenekülni és értesíteni a tűzoltókat.
A tüzek 16 százaléka a konyhában, 12 százaléka a kéményben, 10 százaléka a hálószobában, 7 pedig tárolóban keletkezett. A tűzesetek jellemzően elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtőeszközök hibájára, vagy sütés-főzésre voltak visszavezethetőek.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint négy olyan tűzeset volt, amely két áldozatot szedett: január 11-én Makón, március 17-én Kislángon, augusztus 31-én Budapesten, szeptember 12-én pedig Balatonfüreden találtak két-két holttestet. A legtöbb sérültet egy július 22-i csongrádi eset után kellett kórházba szállítani, egy ötszintes társasház magasföldszintjén lévő villanyóra gyulladt ki, 11 ember szenvedett füstmérgezést.
A legtöbb tűzoltó április 24-én, egy fővárosi tűznél avatkozott be. A második kerületben egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete és tetőtéri helyiségei égtek. A lángok megfékezésén több mint hét órán át összesen 56 tűzoltó dolgozott 16 járművel. Az oltáshoz 158 ezer liter vizet használtak fel.
A katasztrófavédelem 238 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 113 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. 216 épületnél gázpalackok, 40 helyen napelemek nehezítették az oltási munkálatokat.
Mit lehet tenni?
A lakástüzek mielőbbi észlelése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba és a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Olyan füstérzékelők is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.
Október elsejéig 734 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, valamivel kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában (778). Ezek során 78 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést (tavaly 92-en), 5 ember pedig meghalt (tavaly 6-an).
Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.
