Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eredetileg 2025-ben 1600 milliárd forint volt a várható hitelkihelyezési volumen, de a most induló Otthon Start Program hatására még legalább további 250 milliárd forintnyi lakáshitel kihelyezés történhet. Ez már látványos növekedés, ám a számok mögé nézve kiderül: a hitelvolumen bővülése még az ingatlanárak éves, 15,5 százalékos emelkedését sem tudja teljesen kompenzálni.
A hazai kihelyezett hitelállomány még mindig az egyik legalacsonyabb Európában. Bizonyos fejlett nyugat-európai országokban a lakossági hitelállomány a GDP 40–60 százalékát is eléri, Magyarországon mindössze 17–18 százalék körül mozog, ennél alacsonyabb értéket csak Romániában találunk. Tehát alapvetően növekedés előtt áll a piac, de még mindig az EU rangsorának végén kullogunk.
Az Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) szerint három fő ok hátráltatja a hazai hitelezést:
- A 2008-as válságot követő túlszabályozottság – a hitelezési folyamat lassú és költséges.
- A digitalizációs keretrendszer hiányosságai – a jogszabályi környezet nem támogatja a valódi online ügyintézést.
- A lakossági félreértések és bizalmatlanság – sokan tévesen hiszik, hogy „a bank bármikor módosíthatja a szerződést”, vagy hogy a hitel automatikusan „adósrabszolgaságot” jelent.
A nemzetközi jó gyakorlatok átemelése segíthetne a hazai szabályozás és digitalizáció modernizálásában. Így Magyarország közelebb kerülhetne pl. a német mintához, ahol egy lakáshitel ügymenet átfutási ideje akár néhány napra rövidülhet. Az FPKOSZ komplex nemzetközi felmérést végzett 9 ország társszövetségeinek és piaci szereplőinek a bevonásával és néhány fontos tanulság levonható volt a felmérés eredményéből:
- az ügyintézési és átfutási határidővel kapcsolatban: „Míg Németországban 1–2 nap alatt végigfut egy lakáshitel folyamat (end-to-end online), Magyarországon 30–70 órás közvetítői munka és 7–9 nap banki átfutás szükséges.”
- a túlszabályozottsággal kapcsolatban: „Magyarországon a lakáshitelhez kapcsolódó dokumentáció 50–140 oldal, míg több országban elég 10–20 oldal,
- a jutalék mértékével kapcsolatban: „Egy átlagos jelzáloghitelre vetítve hazánkban a legalacsonyabb az elérhető közvetítői jutalék az EU-ban, ráadásul ez az egyetlen ország, ahol szabályozó maximálja a díjazást.”
Az FPKOSZ emellett hangsúlyozza: a szabályozás áramvonalasítása, a digitális azonosítás jogi kereteinek finomhangolása és a lakosság szélesebb körű edukációja nélkül a hitelezés bővülése nehezen lesz fenntartható.
