Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legtöbben a fémvázas medencét veszik, de a puhafalú típus népszerűsége is töretlen, nő az érdeklődés a merevfalú típus iránt, illetve sokan keresik a kerti jakuzzikat, a gyerekpancsolókat és játékcentereket is – osztja meg tapasztalatait Abonyi Péter, a Praktiker kerti megoldások szakértője.
Mielőtt megvennénk a kész medencét, több szempontot érdemes figyelembe venni. Először is gondoljuk át, hogy mekkora helyünk van, mennyire napfényes a kertünk, teraszunk, milyen felületre szeretnénk állítani a medencét, hányan szeretnénk egyszerre fürdeni benne, szezon után hol tudjuk tárolni, és mennyire fontos a strapabírás, az éveken át tartó használat.
Az is szempont, hogy van-e házi kedvencünk, aki esetleg beleeshet a vízbe vagy karmaival nekieshet a medence falának. Természetesen a kerti fürdőzésre való felkészülés nem merül ki egy medence vásárlásában, sokféle kiegészítő eszköz, termék segíti a víz tisztán tartását vagy a karbantartást. Szükségünk lehet egyebek mellett homokszűrő-vízforgató szivattyúra, medenceporszívóra vagy klórtablettára.
Milyen medencét válasszunk?
Alapvetően három fajtából választhatunk. Népszerű megoldás a puhafalú, felfújható medence, amelyet mindenképp egyenletes felületen, például füves területen, homokágyon vagy teraszon állítsunk fel. Ebből az egyik legegyszerűbb a 3 méter hosszú, három gyűrűs, vinyl anyagú változat, de léteznek kör alakú verziók is, 3 rétegű PVC-medencetesttel, ami ellenáll a napsütésnek és a vegyszereknek.
Méretben is változatos a kínálat: egy-két gyerek számára ugyanúgy találunk pancsolót, mint több ezer literes családi medencét felfújható peremmel és papírszűrős vízforgatóval. A felfújható medencék előnye, hogy olcsóbbak erősebb társaiknál, könnyebben telepíthetők, és ha vége a szezonnak, egyszerűen leeresztjük és elcsomagoljuk. Az előnyök mellett azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez a típus könnyebben sérül, így óvnunk kell az éles tárgyaktól, felülettől.
A felfújhatónál stabilabb konstrukció a fémvázas változat: a PVC-falakat egy rozsdamentes merevítőcsőrendszer tartja, így kevésbé hajlamos az eldeformálódásra, és mivel nagyobb vízmennyiséget képes tárolni, komolyabb fürdőzésre is alkalmas. Szerszámra sincs szükség az összeszereléshez, a csatlakozások bepattinthatók. Ráadásul az ilyen medencék különálló részekből épülnek fel, ha az egyes elemek sérülnek, könnyen cserélhetők. Több modellhez jár papírszűrős vízforgató és létra is. A víz leeresztése is egyszerű, általában a leeresztő szelepet elég kerti tömlőhöz csatlakoztatni.
Ha pedig ennél is tartósabbat keresünk, az új nyári barátunk a merevfalú medence lesz, amelynek a fala galvanizált acéllemezből készül, belül pedig PVC-fólia gondoskodik a vízzárásról. Ezek a modellek akár a föld felszínére, akár félig vagy teljesen süllyesztve is telepíthetők, megfelelő talajelőkészítéssel. Földbe süllyesztéssel a telepítés költsége harmada annak, mintha föld felett állítanánk fel a medencét. A merevfalú medencék nagy előnye, hogy télre nem kell szétszedni őket, elég téliesítő folyadékot önteni a vízbe, és letakarni.
Mindennek a kulcsa a gondos előkészítés és ellenőrzés
Abonyi Péter szerint, amikor új medencét telepítünk, az egyik legfontosabb lépés a megfelelő tereprendezés. A kiválasztott hely legyen vízszintes, gyom-, kő-, valamint minden éles tárgytól mentes. Ha a medencét nem burkolatra állítjuk, először távolítsuk el a termőföldréteget, majd tegyünk le geotextíliát, amire helyezzünk aljtakaró fóliát, EVA lapokat vagy lépésálló nikecellt – mindezek segítenek megóvni a medence alját a sérülésektől.
Ha meglévő medencénket vesszük elő szezonra, a takaró eltávolítása után végezzünk alapos vizsgálatot. Ellenőrizzük a fóliát, a burkolatot, nézzük át, nem keletkeztek-e repedések, elválások, minden illesztés megfelelő-e. Mielőtt beüzemelnénk a gépészeti elemeket, így a vízforgatót, a szivattyút, szűrőket, tisztítsuk meg azokat a portól, a lerakódott szennyeződésektől, majd tartsunk egy próbát. Amennyiben téliesítés előtt nem cseréltük a homokszűrőt vagy szűrőbetétet, feltétlenül tegyük meg vagy legalább mossuk át alaposan – figyelmeztet a szakértő.
Ha automata vízkezelő rendszert használunk, annak szenzorait és adagolóit is érdemes újrakalibrálni, hogy biztosan megfelelő mennyiségű vegyszert adagoljon. Ha kézi vegyszerezést alkalmazunk, ellenőrizzük a tavalyi készleteket, és pótoljuk, ami elfogyott vagy lejárt szavatosságú. Az ellenőrzés és felállítás után csatlakoztassuk a vízforgató rendszert, és kezdődhet is a medence feltöltése.
Olyan helyre állítsuk a medencét, ahol a közelben van áramforrás a szivattyú működtetéséhez, és gondoskodjunk megfelelő vízelvezetésről is. Emellett ne állítsuk a medencét fa alá, mert a levelek és a rovarok belehullhatnak a vízbe, amit a szűrőrendszer is megszenvedhet.
Okosan a víztisztítással
Miután feltöltöttük a medencét, jöhet az első vízkezelés. A pH-érték 7,2 és 7,6 között ideális, míg a szabad klórszintnek 0,4–0,8 mg/l körül kell lennie – emlékeztet a szakértő. Ezeket már könnyedén ellenőrizhetjük digitális teszterrel vagy csíkos mérővel is. A klór a leggyakoribb fertőtlenítőszer, de nem az egyetlen opció. Kaphatók természetes alapú szerek is, amelyek kíméletesek a bőrhöz és szemhez – főleg gyerekeknél érdemes ezeket előnyben részesíteni.
A továbbiakban a legfontosabb, hogy szezonban ne hagyjuk pangani a vizet, gyakori használat esetén hetente, ritkább fürdőzés mellett legalább kéthetente takarítsuk a medencét. Sokat számít, ha rendszeresen csobbanunk, mozgatjuk át a medence tartalmát, az ideális azonban az, ha homokszűrős vízforgatót használunk. Egy medence vizét nagyjából 5 óra alatt tudjuk átforgatni: ha ismerjük a térfogatot, könnyebben választunk megfelelő berendezést. Például egy 20 köbméteres medencéhez már egy 4 köbméter per óra teljesítményű vízforgató is elegendő.
Jó, ha tudjuk, hogy a szűrőbetétek gyorsan elhasználódnak, de cseréjük és tisztításuk gyerekjáték, a homokszűrők visszamosással szinte újjászületnek. Legyen az eszköztárban emellett még kézi háló és peremre akasztható szkimmer, amelyekkel a vízbe pottyant levelet, bogarat, más szennyeződést távolíthatjuk el. A medence aljának és oldalának takarítása ennél összetettebb feladat. A lerakódó szennyeződések, algák, vízkő és egyéb kosztípusok eltávolításához elengedhetetlen a medenceporszívó használata.
Háromféle típussal találkozhatunk: a kézi porszívó, a félautomata és a robotporszívó
Kisebb medencéhez elég a kézi változat, amelynek tömlőjét a vízforgatóra kell csatlakoztatni, így a szennyezett víz a szűrőrendszeren keresztül tisztul meg. A félautomata önállóan is képes mozogni, a vízforgató hajtja, de nem mindig jut el minden sarokba.
A robotporszívó a medencetisztítás csúcsát képviseli, hiszen képes az aljzat, az oldalfalak és még a lépcsőt is alaposan letakarítani. Maximális vele a kényelem, mivel saját szivattyúval, szűrőrendszerrel és vezérlő elektronikával működik.
