Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A friss adatok nem jelentenek meglepetést, az lakásátadások számának csökkenésére számítani lehetett, az elmúlt egy-két évben ugyanis viszonylag kevés fejlesztés indult el. A budapesti lakásépítési engedélyek robbanásszerű, közel 300 százalékos növekedése mögött az új engedélyeztetési jogszabályváltozások állnak. A 2025 első felében benyújtott építési engedélyekre és az egyszerű bejelentésekre ugyanis még a 2024-es szabályok vonatkoznak.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte, hogy országosan az új lakások iránti kereslet az idén 47 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ami elsősorban a befektetési célú vásárlók budapesti aktivitásával magyarázható. Bár éves szinten jelentős a kereslet erősödése, 11 százalékkal elmarad a 2022 azonos időszakában látott érdeklődéstől. Ez azért nagy szó, mert 2022 első négy hónapjában még a 2,5 százalékos kamatozású zöldhitelek miatti aranykorát élte az új lakások piaca.
Az ingatlan.com településtípusokra bontott adatai szerint Budapesten az új építésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterára közel 1,6 millió forintnál jár, szemben az egy évvel korábbi 1,34 millió forintos összeggel. A vármegyeszékhelyeken 1 millió, a kisebb városokban pedig 990 ezer forintért kínálják jelenleg az új lakások négyzetméterét, míg tavaly május elején 934 ezer és 994 ezer forint volt az átlag. A községeket jellemző mostani 835 ezer forint, ha minimálisan is, de elmarad a tizenkét hónappal ezelőtti 850 ezres szinttől.
A fővárosban már átlagosan bőven 100 millió forint felett van az új lakások eladási ára. Nincs olyan kerület, ahol 1 millió forint alatt lenne az átlagos négyzetméterár. Érdekes, hogy a megyeszékhelyeken jóval olcsóbban lehet új építésű kertes házat vagy társasházi lakást vásárolni: előbbieknél 95 millió, utóbbiaknál 66 millió forint az átlag. Az építési költségekben nincsenek nagyságrendi eltérések az ország különböző részei között, körülbelül 700-800 ezer forintból meg lehet építeni egy négyzetméternyi új lakást, de a telekárakban és a járulékos infrastrukturális, például a közműfejlesztések költségeiben jelentős különbségek lehetnek
– tette hozzá Balogh László.
A szakember szerint van még tér a fejlődésre az új lakások piacán, amire szükség is van a lakásállomány minőségének fenntartása érdekében. Ehhez viszont a vásárlóerőhöz mérten megfizethető árú új lakások kínálatának bővülésére van szükség. Ezt elősegítheti a lakásépítési kedv fokozódása mellett az állami lakhatási tőkeprogram is, amelynek segítségével a következő 7-8 évben 15-20 ezerrel több lakás épülhet. A program kedvező első érezhető hatásai a mostani kilátások szerint 2026-ban jelenhetnek meg a lakáspiacon.
