Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Összesen 20 piaci alapkezelő 23 alapja adta le jelentkezését, közülük 19 felelt meg a kiírt követelményeknek. Ennek kapcsán a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület arra volt kíváncsi, hogy milyen projektekkel jelentkeztek az alapkezelők a múlt héten lezárult pályázatra.
A válaszból kiderült, hogy a beérkezett pályázatok a piaci igényeket tükrözik vissza, így azok legnagyobb része lakások, kisebb részük kollégiumok és bérlakások fejlesztési terveinek megvalósítására irányul. A lakáskínálat bővítését támogató tőkeprogram végül 100 milliárd forinttal megemelt, 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el.
A megvalósítási szakasz még az idén elkezdődik, 2-3 éven belül pedig már el is készülnek az új lakóépületek, kollégiumok. A Tőkeprogram keretében megvalósuló lakóingatlanok folyamatosan kerülnek be a piaci kínálatba az NTH tájékoztatása szerint.
A program a kormány 21+1 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének része, azon belül is a megfizethető lakhatást célzó pillér egyik kiemelt programelemeként lett meghirdetve. De vajon mi biztosítja, hogy a tőkeprogramban épülő lakások megfizethető lakások lesznek.
A Lakhatási Tőkeprogram közvetetten tud hatást gyakorolni a piaci árak alakulására, elsődleges célja az új lakások kínálatának bővítése, hiszen tartósan csak úgy lehet hatást gyakorolni az árakra és javítani a megfizethetőségen, ha elegendő mennyiségű lakás épül. Az árak alakulását nem könnyű előre jelezni, nem csak gazdasági tényezőket kell mérlegelni, hanem például demográfiai trendeket is. A reális várakozás, hogy az árak stagnálnak, vagy csak minimálisan nőnek, ami néhány év alatt reál-leértékelődést eredményezhet. Ha emellé a bérszínvonal emelkedését is odatesszük, máris megfizethetőbb lakáspiacot kapunk
– írta az NTH.
Ami a megfizethetőségi célt illeti, meglehetősen nagy kihívás előtt áll a program. A Habitat for Humanity Magyarország tavalyi éves jelentése bemutatja, hogyan csökken Magyarországon évről évre mind a lakástulajdonhoz, mind a lakásbérlethez jutás lehetősége a magas albérletárak és az EU-s szinten elszálló lakásárak miatt, amit nem követ a bruttó átlagbérek és reálbérek emelkedése.
Budapesten a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára már 2024 második felében átlépte az 1 millió forintos lélektani határt a KSH adatai alapján. Azóta pedig fokozatos drágulás jellemezte a budapesti lakáspiacot. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint idén márciusban 18 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak éves összevetésben.
Sokakat meglephet, hogy a jelentősnek mondható drágulás ellenére a budapesti lakásárak a régiós fővárosok mezőnyében viszonylag olcsónak számítanak.
