Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár most elméleti síkon lehetőség nyílt új szélturbinák telepítésére, a jelenlegi szabályozás bizonyos elemei leszűkítik a mozgásteret a szélenergia nyújtotta előnyök kiaknázásában.
Pedig a WWF Magyarország az ipari szereplők, a társadalomtudósok és a természetvédelmi szakemberek bevonásával végzett kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy észszerű szabályozással óriási lehetőség rejlik a szélenergia hasznosításában Magyarországon.
Ehhez már össze is állították a telepítési helyszínek kijelölésének helyes szempontrendszerét, és készül az ezek alapján szóba jöhető területek térképe is.
A hazai villamosenergia-termelésben jelenleg a szélerőművek jelentéktelen szerepet töltenek be: a szélenergia a villamosenergia-termelésünk körülbelül egy százalékát teszi ki, miközben a megújuló energiaforrásokra alapozott energiamodellek szerint 2050-ig akár 50 százalék körüli részarány is elérhető és egyben szükséges is lenne. Ezért minden korábbinál fontosabb és sürgetőbb kijelölni azokat a területeket, ahol lehetőségünk van a megújuló energiaforrások hasznosítására.
Szélerőmű: tények és tévhitek
A lakosság körében sok téves információ és aggály kering a szélerőművekkel kapcsolatban, így sokan még mindig bizonytalanok abban, hogy szükségünk van-e rájuk. Gyakran felmerülő kérdés továbbá, hogy van-e egyáltalán elég szelünk ahhoz, hogy legyen értelme új szélturbinákat telepíteni hazánkban.
Magyarországon kifejezetten jelentős a szélenergia-potenciál, különösen abban a magasságban, ahol a korszerű szélturbinák dolgoznak. Sőt, az eddigi tapasztalatok, termelési adatok alapján nálunk még jobban is teljesítettek a szélturbinák, mint például Németországban, de az EU átlagánál is jobb a jelenlegi, műszakilag már elavultnak tekinthető turbináink kihasználtsága.
Szintén fontos kérdés a szélerőművek környékén élő emberekre és az élővilágra gyakorolt hatásuk. Maga a villamosenergia-termelés elhanyagolható mértékű egészségi kockázatot jelent, amit a telepítés helyszínének megválasztásával ténylegesen minimalizálni lehet. A szélerőművek leginkább az alapanyagok kitermeléséhez és feldolgozásához kapcsolódóan jelenthetnek kockázatot, azonban a villamosenergia-igényünk kontrollálásával és a megtermelt villamos energia mennyiségének maximalizálásával ezek tovább csökkenthetők.
Ezen kívül a szélerőművek – megfelelő telephelyválasztás esetén – a teljes életciklusukban a legkisebb terhelést jelentik a természeti környezetünkre. A madárvilágot érintő kedvezőtlen hatások pedig okos kamerarendszerek alkalmazásával vagy a lapátok színének megválasztásával szintén minimálisra csökkenthetők – ennek sikerességét is mutatja, hogy ma már neves madárvédő szervezetek is vásároltak és működtetnek szélturbinákat.
Hova lehet telepíteni a szélerőműveket?
Az október elején kiadott településrendezési és építési követelményekről szóló rendelettel kapcsolatban a WWF Magyarország eljuttatta észrevételeit az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.
A rendelet azonban végül érdemi társadalmi egyeztetés nélkül jelent meg, így fontos szakmai szempontok nem érvényesülnek benne. A szabályok ezért néhol túl szigorúak, más esetekben viszont túlságosan megengedőek. A katonai repterektől és radarállomásoktól például 15, illetve 40 kilométeres távolságon belül nem telepíthetők szélturbinák, ami – a nemzetközi gyakorlat fényében – erősen túlzó.
Ez a szabály önmagában az ország több mint negyedét elzárta a szélenergiás fejlesztések elől, olyan térségeket is, ahol kimondottan kedveznének ehhez az adottságok. Így többek között Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegye közel fele is kiesik, ahol pedig a legjobbak a szélklimatikus adottságok. Mindent egybevetve az ország 23 százaléka kínál elvi lehetőséget a szélturbinák telepítésére.
Ez további szempontok érvényesítésével még lényegesen csökken, ám az ország területének alig 1-2 százalékát felhasználva a jelenlegi szélerőmű-teljesítmény százszorosát lehet üzembe helyezni úgy, hogy közben a szélturbinák közötti térben a területhasználatok többsége akadály nélkül folytatódhat.
A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projekt keretében a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek kijelölésére fókuszálva széles szakmai együttműködésben összeállította azt a dokumentumot, amely a két leggyorsabban gyarapodó megújulóenergia-alapú megoldás, a nap- és a szélenergia magyarországi „könnyített térségei” kijelölésének alapelveit tartalmazza.
A dokumentum létrejöttében olyan szakmai szervezetek működtek közre, amelyek élen járnak többek között a klíma- és környezetvédelemben, a madár- és denevérvédelemben vagy a fenntartható fejlődésben.
