BUX 139920.45 0,21 %
OTP 45960 -0,02 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sakkban tartja az ingatlanpiacot a klímasokk

Nemrég a Duna áradása okozott hatalmas károkat Európa-szerte. De általánosságban is az éghajlati változások egyre nagyobb hatást gyakorolnak az életünkre, ezért hatékonyan kell reagálnunk a fejleményekre. A világ egyik meghatározó építészirodája, a Gensler 2023-as Global Climate Action Survey felmérése nyolc országban közel tízezer embert kérdezett meg a tapasztalatairól, amelynek idén közölt eredményei továbbra is aktuálisak. A válaszadók 90 százaléka számolt be arról, hogy a közelmúltban legalább egy meghatározó időjárási esemény érintette őket.

2024. november 2. szombat, 08:44

Fotó: Twitter / X
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A globális környezeti stressztényezők között a leggyakoribb jelenségek a hőség és a nagy mennyiségű csapadék, emellett a földrengés, a hurrikán, a tornádó vagy éppen az erdőtűz is jelentős anyagi és emberélet-veszteségeket okozhat. Csak az utóbbi időben Észak-Amerikában és Közép-Európában is pusztított az árvíz, amit mi is testközelből átélhettünk. Nem véletlenül a felmérés válaszadóinak közel háromnegyede már megtapasztalta ezeket az extrém tényezőket.

Az országok és régiók között azonban jelentős eltérések vannak, hiszen az egyes kontinenseken különböző éghajlati minták uralkodnak. Ezért a felmérés nyolc országra terjedt ki, így Kanadában, az USA-ban, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Szingapúrban és Ausztráliában vizsgálódtak, vagyis egy globális körképet kaptak a válaszok alapján.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a felmérésben a szélsőséges időjárás által érintett emberek 77%-a számolt be a mentális vagy a fizikai egészségére gyakorolt ​​negatív hatásokról. A fiatalabb generációk a leginkább fogékonyak, hiszen ők sokkal nagyobb mértékben aggódnak a Föld jövője miatt, mint az idősebb generációk.

A szélsőséges időjárás különösen azért aggasztó, mert megzavarhatja az emberi civilizáció kereteit, így a társadalmi életet biztosító infrastruktúra kompakt mivoltát. Az elemzés szerint a zord időjárás által érintettek 75%-a elveszítette a hozzáférést legalább egy kulcsfontosságú szolgáltatáshoz vagy infrastruktúrához. Általában is a nyolc vizsgált ország mindegyikében tapasztaltak fennakadásokat az infrastruktúrában.

Az áramkimaradás és a telefon- vagy internetkapcsolat elvesztése volt a leggyakoribb globális zavar, de az országok között jelentős eltérések is mutatkoznak. Így például a tiszta vízhez való hozzáférés Mexikóban jelentett gondot, az anyagi károk Ausztráliában és Szingapúrban voltak jelentősebbek, míg a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést elvesztők tekintetében Németország volt a legrugalmasabb és legellenálóbb.

Hogyan tervezzük a jövő városait és épületeit?

Az előbb felvázolt jelenségek miatt a jövő épületeinek tervezése során már más szempontokat is figyelembe kell venni, vagyis a közösségnek meg kell mutatni azokat az infrastrukturális változtatásokat, amelyek csökkenthetik vagy elkerülhetik a komolyabb kockázatokat. A kollektív tudatosság, a társadalom széles rétegeinek felvilágosítása csupán egy tényező, ezt ki kell egészíteni törvényi-szabályozási támogatással állami és nemzetközi szinten.

Ma már az épületek és infrastrukturális beruházások tervezésénél meg kell ismerni előzetesen a helyi környezeti stresszfaktorokat, hogy olyan házak jöjjenek létre, amelyek ellenállnak a szélsőséges időjárásnak és a falak között lakók számára egészséges életteret nyújthatnak. Így elkerülhető vagy részben csökkenthető az úgynevezett klímasokk, vagyis előre felkészülhetünk arra, hogy mi várhat ránk egy-egy időjárási extrémitás alkalmával.

A városi épületeket úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak a környezeti stresszhatásoknak, megóvják a lakosság egészségét, biztonságát és jólétét, valamint ideális esetben menedékhelyként szolgáljanak szélsőséges vihar vagy hőség esetén. Ha az új házakat az éghajlati előrejelzéseknek megfelelően tervezik és kivitelezik, akkor a gazdasági kockázat is kisebb lesz. A kulcsszavak az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, hogy mérsékeljük a pénzügyi veszteségeket és megvédjük az épített környezetünket, amelyek valójában az emberi élet feltételeit teremtik meg.

A közösségi infrastruktúra e tekintetben kitüntetett szerepet tölt be, hiszen, ha az úthálózatok, közlekedési objektumok megsérülnek, vagy nem tudják ellátni a rendeltetésük szerinti feladataikat, akkor az épületek megközelíthetetlen szigetekké válnak, és valóban bekövetkeznek a scifi-filmekben látható jelenetek. Az innovatív rugalmas tervezés tehát olyan befektetés, amely jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel jár a jövőben, végső soron pedig az emberi közösségek számára a biztonságos, egészséges és virágzó létfeltételeket megőrzi. Még egy darabig.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet