A tárca megemlítette, hogy a kormány korábban megadta az önkormányzatok számára a lehetőséget, hogy kezeljék a lakhatási válságot az Airbnb-lakások korlátozásával, azonban egy-két kivételtől eltekintve semmi változás nem történt.
Ennek érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás szabályozását a fővárosban, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként.
A törvényjavaslat alapján 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadót 7 év után a négyszeresére emelik: az eddigi 38 400 forintról 150 ezer forintra.
Emellett két éves moratóriumot vezetnek be az Airbnb típusú lakáskiadásra, vagyis 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni a fővárosban rövid távú lakáskiadás céljából.
A Minisztérium leszögezi, hogy a szigorítás kizárólag a fővárosi Airbnb-lakásokat érinti, a vidéki településeket semmilyen módon sem.
A tárca közlése szerint a fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Továbbra rontotta azonban az érdemi helyzetet az, hogy az Airbnb-lakások elterjedésével jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket Budapesten, ami miatt épp az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
Néhány hete Terézváros lakói döntöttek az Airbnb-lakások tilalma mellett. A helyi önkormányzat ugyan csak 2026. január 1-től lépteti hatályba a rendeletet, de már most jelentős változásokat lehet érezni a kerület ingatlanpiacán.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
