Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2,4 kilométer hosszú és 55 méter magas hidat a kínai állami építővállalat húzta fel. Ez volt az elmúlt évek legnagyobb horvát infrastrukturális beruházása. Az 550 millió eurós azaz majdnem 200 milliárd forintos költségvetésnek a kétharmadát az Európai Unió állta. A hídra fel- illetve arról levezető utakat csak a 2022-es turistaszezon előtt fogják átadni.
A megnyitón a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic is részt vett, aki szerint ez a projektek projektje, amivel már régóta tartoztak a horvát népnek. A dubrovniki polgármester pedig elérzékenyülve csak annyit mondott: mostantól már nem kell másodlagos állampolgárként élniük - olvasható a portálon.
Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt a híd megépítése ellen, mert Szarajevó szerint felépítésével ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát. Bakir Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség korábbi tagja, a legnagyobb bosnyák párt elnöke korábban arról beszélt: Horvátország azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a boszniai intézmények kifogásait a híd építésével kapcsolatban, megsértette Bosznia-Hercegovina területi épségét, valamint jogát ahhoz, hogy nyílt kijárata legyen az Adriai-tengerre.
Zágráb azonban mindvégig úgy vélte, Horvátország mindent a nemzetközi joggal összhangban tett, hiszen a híd a horvát területi vizeken belül épült. A vita évek óta húzódik a két ország között, mert Bosznia-Hercegovina mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Peljesac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos.
