Az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény januárban lépett hatályba. A földprivatizáció során kialakult, közel harminc éve komoly hátrányt jelentő bizonytalan tulajdonosi viszonyok közel 2,4 millió hektár termőterületet érintenek és 3,5 millió tulajdonosuknak okoznak a mai napig bosszúságot.
A közigazgatási eljárás során a tulajdonostársak megegyezésével, az állami kisajátítással és a tulajdonosi bekebelezéssel szüntethető meg a közös tulajdon.
Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezsége szerint kell végrehajtani.
Semmis lesz az egyezség ugyanakkor, ha
- nem történt meg a tulajdonostársak értesítése
- nem csatolták a térképvázlatot és a területkimutatást
- a megosztáskor nem az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat veszik figyelembe (pl. művelési ág)
- nem történik meg a tulajdoni hányadot terhelő jogok és tények átjegyzése az új, kimért ingatlanra (pl. jelzálogjog, haszonélvezeti jog, vezetékjog)
- megsértették a szavazati arányokra vonatkozó szabályokat (minimum 50 százalék + 1 szavazat)
- eljárási hibát követtek el a bekebelezés során.
A semmisséget a földhivatal az eljárása során köteles vizsgálni, és hivatalból állapítja meg a megosztás meghiúsulását. Kivétel ez alól a szavazati arányokra és a bekebelezésre vonatkozó hiba, mivel ezekre külön is hivatkoznia kell az érintett személynek - hívja fel a figyelmet a Magosz.
