Ugyan az első három negyedévben folytatódott a lakásépítési boom, az átadott csaknem nyolcezer lakás 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a területi egyenlőtlenségek azonban továbbra is ordítóak. A két szélső értéket felmutató megye, az éllovas Győr-Moson-Sopron és a sereghajtó Nógrád között százszoros a különbség a 10 ezer lakosra jutó új lakások számában.
Átlag feletti, de azt nem sokkal meghaladó eredményt jelentett további három megye - Pest, Vas, Somogy és Budapest, valamivel átlag alatti Csongrád, Veszprém, Zala, Hajdú-Bihar, Baranya és Fejér megye lakásépítése. Az ország másik felét pedig teljesen elkerülte a boom, az országos átlag felét sem sikerült elérni a tízezer lakosonkénti egy-két új lakással.
Lakásépítés tízezer lakosonként megyénként (2017 I-III. negyedév, KSH)
Az összefoglaló szerint településtípusonként az építés legdinamikusabban a kisebb városokban és a községekben növekedett, előbbiekben 83 százalékkal, az utóbbiakban 74 százalékkal. A megyei jogú városokban átlagosan 42 százalékos bővülést mértek.
Budapesten az országos átlagtól elmaradva, 18 százalékkal gyarapodtak az átadások az egy évvel korábbihoz képest. A KSH kiemeli, hogy a megyék többségében nőtt az új építésű lakások száma, Somogy megyében 2,6, Komárom-Esztergom megyében 2,5-szer annyi lakás épült, mint 2016 azonos időszakában.
Ugyanakkor három megyében a 2016. I-III. negyedévinél kevesebb lakást vettek használatba; Nógrádban 13, Vasban 7,6, Zala megyében pedig 5,7 százalékkal kevesebb lakás épült.
Százezer lakosra jutó új lakások száma (2017 I-III. negyedév, KSH)
Az épített lakások átlagos alapterülete 3 négyzetméterrel 96 négyzetméterre nőtt 2016 azonos időszakához viszonyítva. Budapesten, a eladásra szánt lakások építése miatt az országos átlagnál mintegy ötödével kisebb lakások épültek, Nógrádban, ahol alig adtak át új épületet, ám az mind családi ház volt, az átlag kétszerese volt az alapterület.
2017 I-III. negyedévében összesen 28 411 lakásra (33 százalékos növekedés) adtak ki építési engedélyt az egyszerű bejelentésekkel együtt. Az élénkülés elsősorban Budapesten és a községekben volt jelentős. Fejér megyében 2,9-szer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ugyanakkor nyolc megyében visszaesés volt tapasztalható. A megyei jogú városokban az építési kedv kissé mérséklődött.
Címlapkép forrása: Pixabay.
