A teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja irányadó az áfa mértékének meghatározásakor. Előleg esetében ez gyakorlatilag a fizetés módjától függ, és ahhoz kötődik, amikor az eladó megkapja az ellenértéket - fejtették ki. Például ha a vevő bankszámlán keresztül utalja az előleget, akkor a jóváírás, ha készpénzben fizeti ki, akkor a kézhezvétel napja határozza meg a teljesítés időpontját.
Amennyiben a teljesítés - ebben az esetben fizetés - 2015. december 31-ig megtörténik vagy már megtörtént, akkor az előleg számlának 27 százalékos áfát kell tartalmazni. Az előleggel csökkentett vételár kifizetésekor viszont annak az időpontja számít. Ha az már 2016. január 1-jén vagy azt követően történik, akkor a fennmaradó vételár után 5 százalékos áfát kell felszámítani.
Az NGM azt is ismertette, hogy az építtetővel kell megegyezniük az árban azoknak, akik bruttó árral, az áfa összegét is tartalmazó teljes vételárral kötötték meg a szerződést, és 2016. január 1-jén, vagy azt követően fizetnek. Ez egy polgári jogi jogviszony, amely a szerződő feleken - az eladón és a vevőn - múlik, akik jogvita esetén a bírósághoz fordulhatnak.
A jogszabály-módosítás célja az, hogy az áfakulcs csökkentéséből származó megtakarítás a vevőnél csapódjon le. Az NGM reményei szerint a korábban - bruttó összegben - kötött megállapodások összegét az eladó, az áfa mértékének mérséklésével arányosan csökkenti majd.
