Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
A finanszírozók 2009 első hat hónapja alatt több mint 30 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 180 milliárd forint értékben. Lényeges változás, hogy az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 27 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 8 százalékos arányával. Mint a statisztikusok megállapítják: a változás legfőbb oka a devizaalapú hitelezés visszaszorulása, az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 56 százalékát, összegének közel 66 százalékát tették ki, szemben a 2008. első félévi 80, illetve 90 százalékkal.
A szűkülő piacon - úgy tűnik - a bankok tudtak inkább szerepet kapni. A jelzálogintézetek esetében ugyanis ötödére csökkent az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének aránya. A bankok részesedése így ebben a szegmensben 91 százalék lett. A takarékok ötszázaléknyi piaci súlyt képviseltek.
A zuhanás a folyósításnál valamivel csekélyebb, de hasonló nagyságrendű volt, mint az engedélyezésnél. Az elmúlt években tapasztalható emelkedés után a folyósítások számában 46, összegében pedig 55 százalékos mérséklődés következett be.
Egyre inkább új lakásra kellene
A hitelek célja szerint is jelentős a változás: míg tavaly az első hat hónapban az építésre és új lakás vásárlásához nyújtott hitelek aránya 24 százalék volt, az idén ez 39 százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált; ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága jelentősen csökkent, de a használt lakás vásárlása mint hitelcél mind számában, mind összegében továbbra is meghaladta az építés és az új lakás vásárlásának együttesét - rögzítette a KSH.
A válság miatt nehezedő körülményeket mutatja a hitelkiváltások drasztikus csökkenése is. A hitelkiváltás összege pontosan a tizedére apadt, a szerződések számában pedig 83 százalékos volt a visszaesés.
A lakáscélú hitelek teljes állományának 63 százaléka a bankoknál, 33 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 4 százaléka pedig a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. Az állomány 94 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, közel 4 százalékuk kapott külön figyelendő minősítést, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek 2 százalékot tettek ki.
Mint a statisztikusok megállapították, figyelemre méltó (újabb) változás, hogy 2008 első félévéhez képest felére csökkent a külön figyelendő, viszont duplájára nőtt az átlag alatti és a kétes vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya.
