Az Erkel újjászületésével kapcsolatos kormány-előterjesztésben meghatározott irányelvek között az is szerepel, hogy törekedni kell a Köztársaság téri telek bővítésére, a terület állami tulajdonban marad, és a vállalkozói tőke bevonásához olyan beruházói pályázatot kell kiírni, amely minden jogszabályi előírásnak megfelel. A beruházónak sem a beépíthető négyzetméter meghatározásánál, sem a funkciók összeállításánál nem lesz szabad keze.
A új színház akkor felel meg az elvárásoknak, ha az Andrássy úti Operaházzal kompatibilis lesz, vagyis a két épület egymást helyettesítheti, a díszletek pluszköltség nélkül alkalmazhatóak lesznek mindkét helyszínen és egymás próbatermeiként is funkcionálhatnak az épületek.
Addig nem kezdődhet el semmilyen felújítás vagy újjáépítés, amíg az összes engedély rendelkezésre nem áll, nincs kész a pénzügyi konstrukció és a szerződés, nehogy megismétlődjön a gödöreffektus.
A kormány-előterjesztéssel, illetve annak elfogadásával pont kerülhet arra a sok-sok éves vitára, amely a színház felújítása vagy újjáépítése körül zajlott.
3,5-4 milliárd forint lenne a jelenlegi épület felújítása
Ha az Erkel Színházat a jelenlegi állapotában felújítanák, vagyis sem technikai, sem funkcionális modernizálás, sem bővítés nem történne, az csak az ellehetetlenült állapotok helyreállítása lenne, s ez is 3,5-4 milliárdot igényelne - mondja a szakállamtitkár. Ezzel pedig nem oldódna meg az Andrássy úti Ybl palota rövidesen szintén égetővé váló rekonstrukciója.
Szem előtt kell tartani azt is - hangsúlyozta a szakállamtitkár -, hogy a környezetet terhelő problémákból is minél több megoldódjon, például a környékbelieket ne zavarja a színházlátogatók esti távozása, egyszerűsödjön a parkolás és revitalizálják a környéket.
Az érvényes rendezési terv 45 és 62 méteres magasságot enged, ezt a lehetőséget a leendő beruházó valószínűleg ki akarja majd használni, a cél az, hogy a színház alatt és fölött azzal harmonizáló funkciók jöjjenek létre. A beépíthető térfogat fele, harmada maga a színház, a többivel a beruházó a rendezési terv által megszabott kereteken belül gazdálkodhat.
A ppp-konstrukcióról szólva a szakállamtitkár elmondta: az állam évi egymilliárd forinttal honorálja azt a aminőségi pluszt, ami a régi és az új szolgáltatás színvonala között keletkezik. Hogy ezt a beruházó, a Magyar Állami Operaház vagy egy erre létrehozott projektcég kapja meg, még nem dőlt el. Závecz szerint egy működő ppp-beruházás megvalósítására nyílt lehetőség a stratégiai döntés nyomán.
A kormány-előterjesztés elfogadása és a területcserék (MNV Zrt., Operaház, OKM, VIII. kerület, főváros) elrendezése után írják ki a részletekbe menő beruházói pályázatot, építészeti tervpályázat viszont nem lesz, ez a beruházó kompetenciája - emelte ki a szakállamtitkár. A cél nem a gyorsaság, hanem a minden szempontból megfelelő megoldás megtalálása, az új Erkel megnyitására kitűzött 2012-es céldátum is ezt az üzenetet hordozza - tette hozzá Závecz.
