Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alapkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz statisztikája szerint a 26 meglévő alap vagyona újabb 0,7 százalékkal csökkent augusztusban, az év elejétől számítva pedig 3,5 százalék a mérséklődés. Az alapokból 7,3 milliárd forintot vittek el a befektetők, ugyanakkor az elért hozam továbbra is meglehetősen stabil, 3,5 milliárd forint volt egy hónap alatt. (Az ingatlanra specializálódott alapok alapjainak vagyona valamivel gyorsabban, 1,3 százalékkal csökkent.) A jelenség egyáltalán nem meglepő, hiszen az alapok átlagos hozama az utóbbi egy évben 7,4 százalék volt (ennyi volt a főbb alapok tőkével súlyozott árfolyamát ábrázoló BIX index egyéves hozama), miközben egy egyéves állampapírt e sorok írásakor kereken 8 százalékos hozammal lehetett megvásárolni a Magyar Államkincstár fiókhálózatában.
Majdnem pontosan ugyanennyi volt a 2011 októberében lejáró hároméves államkötvény hozama is. Vagyis, mondjuk ki nyíltan, jelenleg és nagy átlagban, és ez lényegében egész évben így volt, nem érdemes ingatlanalapba fektetni a pénzünket. Más kérdés, hogy mi lesz néhány hónap, fél év, egy év múlva. A piacon jelenleg erős az a vélemény, hogy a jegybanki alapkamat és vele az általános kamatszínvonal csökkenni fog, ebben az esetben az ingatlanalapok ismét gyorsan versenyképessé válhatnak.
Ezt azonban biztosra venni csak akkor szabad, ha bekövetkezik: addig még sok minden történhet, ami a kamatszínvonalat, az MNB döntéseit befolyásolja, a nemzetközi hatásoktól (külföldi kamatok, nyersanyagárak, devizaárfolyamok, kockázatvállalási kedv) a hazai gazdasági és politikai eseményekig rengeteg tényező alakíthatja. A már ingatlanalapokban levő befektetők számára az a kérdés, kiszálljanak-e, vagy tartsák befektetésüket - eldönteni nem könnyű dolog. Számításba kell venni a kamatszínvonalon kívül az esetleges visszaváltási jutalékot, a kamatadót (ha valaki még 2006 szeptembere előtt vásárolta befektetését), a nyílt végű alapok rugalmas visszaválthatóságával kapcsolatos előnyt és még sok más apróságot.
A BIX index teljesítménye azonban, amint említettük, csak egy átlag, amelyben a három-négy nagyobb alapnak van lényeges súlya, a többié meglehetősen csekély. Az utóbbi időben viszont, amint táblázatunkból is látszik, úgy tűnik, a kisebb alapok hozama meghaladja a nagyobbakét. Valószínűleg ez döntően azért van, mert a pár milliárdos "kicsik" sokkal könnyebben fel tudják tölteni portfóliójukat megfelelő árú, megfelelő bérletidíj-bevétellel rendelkező ingatlanokkal, mint a tízmilliárd forintokkal gazdálkodó nagyok. (A nagyok inkább ingatlan-állampapír vegyes alapoknak tekinthetők, ingatlanarányuk ritkán haladja meg az 50-60 százalékot.)
Ugyanakkor nyilván a kisebbek kockázata lényegesen meghaladja a nagyobbakét. Részben a magas ingatlanarány miatt, de annak összetételéből kifolyólag is: a nagyobb alapok egy része 200-300 bérlővel is rendelkezik, a kisebbek között van, amelyik csak néggyel vagy egy-másfél tucattal. (Kivétel az Erste, amely az egyik legnagyobb alap, mégis csak 11 bérlője van, az egyik maga az Erste Bank.)
