Bár több látogató először "nem vette az adást", amint kiderült a működése és üzenete a szecessziós stílusban épült magyar pavilonban bemutatott projektnek, nagy tetszést aratott - mondta el lapunknak Z. Halmágyi Judit (ZHJ) építész, hozzátéve, hogy a magyar-japán-svájci koprodukcióban készült Corpora in Si(gh)te anyaga az Arany Oroszlánért folytatott és a lengyelek által megnyert versenyben is ott volt. A doubleNegatives Architecture csoport - Icsikava Szota építész, Maróy Ákos szoftverművész, Max Rheiner szoftver- és hardverfejlesztő művész és Kobata Kaoru grafikus - által készített projekt a biennále területén elhelyezett több tíz miniatűr szenzoron alapul.
Az apró szerkezetek mérik a hőmérsékletet, a fényerősséget, a páratartalmat és a hangerőt, amelyeket folyamatosan továbbítanak egy központi agynak. Ezen információkból áll össze a pavilon épületére vetített anyag, amiben a látogatók is megjelennek, ahogyan belépnek a kamerák által vett térbe. A folyton változó virtuális térjáték üzenete, hogy minden - így az ember is - alakító része az egésznek. A kiállítás egyik alapgondolata, hogy a high-tech, az informatika és a modern technológiák hogyan állíthatók az emberközpontú építészet szolgálatába. Z. Halmágyi Judit szerint az építészet jövője a tervezés nyitottságán, a párbeszéden kell hogy alapuljon. Nem kérdés ma már a környezettudatosság sem - bár itthon van még mentalitásbeli változnivaló, nem beszélve az energiatudatos építészet állami támogatásának sürgetővé vált pótlásáról.
A 11. velencei biennále novemberi zárását követően a tervek szerint itthon is a nagyközönség elé tárják a magyar projektet, a japán pavilonban bemutatott új japánkert-modellel közösen.
