Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Olcsón venni és drágán eladni - de ha valami sokat esett, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy minden szempontból olcsó. A külföldi ingatlanpiacokon legalább tavaly nyár óta rossz a hangulat, így jóval alacsonyabb árakon lehet befektetni, mint egy-másfél évvel ezelőtt. Ha valaki úgy gondolja, hogy itt az ideje beszállni, itthon is tobzódhat az ajánlatok között, számos befektetési alap közül választhat. Jelentős részüknél azonban igen komoly rizikóval kell számolni a részvénypiacok kockázatos volta, volatilitása és a devizakitettség miatt egyaránt. Többségük ugyanis nem ingatlanokba fektet, hanem ingatlanfejlesztő, -forgalmazó, kivitelező társaságok részvényeit veszi.
A hazai nyílt végű, tehát folyamatosan vásárolható és visszaváltható befektetési alapok között kevés olyan van, amely külföldi ingatlanpiaccal foglalkozik, de azért van kínálat. Ebben a kategóriában szerepel az évek óta működő, az európai ingatlanokra szakosodott Credit Suisse Ingatlan eurós és forintos változata. A K&H Ingatlanpiaci szintén régi múltra tekint vissza, forintban vehető meg, és amerikai, az ingatlanszakmában érdekelt cégek részvényeit vásárolja dollárért. Részben a dollár, részben a részvénypiac süllyedése miatt rengeteget esett az árfolyama az utóbbi időben, így drágának semmiképpen sem tűnik, de a dollár jelentős árfolyamkockázatával is számolni kell nála. Dialóg Ingatlanfejlesztő néven a tavasszal indult egy olyan részvényalap is, amely a kelet-európai ingatlanpiacon tevékenykedő részvénytársaságok papírjaiba fektet.
Az OTP-csoport az Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra nevű alappal jelentkezett nemrég, amely mögött szintén ingatlancégek részvényei állnak. A nyílt végűek közé tartozik, ugyanakkor tőkevédett (garantált) is a Raiffeisen Univerzum II., amelynek érdekessége, hogy a divatossá vált kelet-ázsiai piacokon kívül egyik mögöttes indexe egy ausztráliai ingatlanindex. (Megjegyzendő, hogy a nyílt végű garantált alapok általában eléggé magas belépési jutalékot szednek, mert a menet közbeni belépések kezelése problémás.)
Ha valakinek van devizája, vagy hajlandó forintot átváltani, legalább féltucatnyi külföldi alap közül választhat belföldön, mint - a teljesség igénye nélkül - a Credit Suisse European Property, az ESPA Stock Europe Property, az Ing Invest Global Real Estate vagy a Parvest Europe Real Estate Securities. A külföldi alapokról még nem árt tudni, hogy az esetükben rendszerint - bár nem feltétlenül - magasabb a belépési jutalék, mint a magyar alapoknál, valamint előfordulhat, hogy viszonylag magas összeget kell egyszerre befektetni.
Számos zárt végű, úgynevezett garantált alap is érdekelt többé-kevésbé a külföldi ingatlanpiacokon, ezek már nem jegyezhetők, a tőzsdén forognak nagy ritkán. Vannak közöttük teljesen ingatlanra szakosodott sorozatok, ilyen például az OTP Reál (20 kelet-európai ingatlancég részvénye van mögötte), az MKB Gránit, a távol-keleti piacokhoz kötött MKB Szakura, vagy a Budapest Alapkezelőnél a Metropolisz. Ezek jelenleg nem állnak túl jól, jó esetben is inkább nulla körül állt a mögöttes részvénykosár teljesítménye augusztus elején, de némelyiknél súlyos mínuszban van, mint az OTP Reálnál. (Ez utóbbi hozama többek között az utóbbi időben óriási tőzsdei zuhanást produkáló Orcótól és a csőd alatt levő Martinsa-Fadesa spanyol társaságtól is függ.) Néhány másik, összetett portfóliójú garantált alap hozama csak részben függ a külföldi ingatlanpiacoktól (pl. MKB Tricollis, Budapest Duplatrend, OTP Linea 3.).(A szerzőnek a felsorolt alapok egy részében van részesedése.)Eidenpenz József
