Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanpiac az adott ország gazdaságának egyik fontos indikátora. Az növekvő ingatlanforgalom jó helyzetben lévő gazdaságot feltételez - mondta Hegedűs Éva, OTP ügyvezető igazgatója a Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által rendezett konferencia második napján, a Lakásfinanszírozás a bankrendszeren keresztül című előadásában. Ezért különösen fontos, hogy az állami hogyan befolyásolja különböző ösztönzők segítségével a piacot - tette hozzá. Ezek a lépések torzíthatják a piacot, de mindemellett a feltörekvő államokban, mint például Magyarországon is szükség van az állam segítő kezére. Az állami szerepvállalás mindenhol bevett szokás, de fejlett országokban, Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában csak a hátrányos helyzetben lévők lakáshelyzetének megoldását segíti a költségvetés.
A bankszektor összesített mérlegfőösszegének GDP-hez mért aránya az utóbbi évek dinamikus bővülése ellenére jóval elmarad az uniós átlagtól: az EU-15-ök esetében 277 százalék, míg hazánkban 80 százalék, vagyis további jelentős fejlődésre van kilátás. A bankszektor növekedésének motorja a lakosság volt, a háztartások hitelállománya a teljes hitelállomány 5 százalékára rúgott, idén ez az arány 20 százalék lehet - hangzott el az előadásban. Az utóbbi 5 évben a lakossági hitelállomány bővülése rendre meghaladta a vállalatit. Ezen belül elsősorban a lakáshitelezés büszkélkedhet a legimponálóbb számokkal. A lakossági hitelállomány mára meghaladja elérte a 4000 milliárd forintot, ami a 16 ezer milliárdos vállalati hitelállomány negyede.
Az OTP Bank becslése szerint a nagyjából 30 ezer milliárd forintos lakossági vagyon kétharmadát a lakóingatlanok teszik ki. Ez potenciális növekedési tényezőt jelent a bankok számára, a volumen óriási lehetséges hitelezési aktivitást feltételez. Ezt fokozhatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egyik felmérése alapján a 4 milliónál több magyarországi lakás 35 százaléka korszerűsítésre szorul. Ez meglévő keresletet jelent, ennek alapján a jövőben is komoly bővülésre lehet számítani a lakáshitelezésben, bár az elmúlt évek dinamikája nehezen lesz utánozható. Akkor ugyanis tízsszeresére, 2000 milliárd forintra nőtt a lakáshitelek állománya, ami a nominális GDP közel 10 százaléka. Ez ugyan magas szám, a régi uniós országok átlagától viszont elmarad, tehát ez is a várható növekedésre utal. Az állami támogatási rendszer szigorítása lelassította a növekedést, emellett a bővülést elsősorban a devizaalapú hitelezés adta. Hegedűs Éva ennek kapcsán elmondta, hogy az embereket elsősorban a törlesztőrészlet nagysága érdekli, ezért mindenki a legkedvezőbb kamatszint mellett felvehető svájci frank mellett dönt.
A most elindított lakáslízingről szólva Hegedűs elmondta, ez a konstrukció egy korszerűsített bérlakásrendszerként is felfogható, hiszen az ügyfél a futamidő alatt a havi díj megfizetése ellenében használhatja az ingatlant, majd a teljes vételár törlesztése után az övé lehet.
Az előadásban az árfolyamingadozás okozta törlesztőrészlet-változásra is akadt példa. E szerint egy 10 éves futamidejű, hárommillió forintos, svájci frank alapon felvett hitel esetében a devizaárfolyam 5 forintos emelkedése 2000 forinttal emeli meg a havi törlesztőrészletet. Ez Hegedűs Éva szerint nem tekinthető komoly többlettehernek. Ekkora árfolyam-elmozdulásra augusztusban már volt példa, de ez a törlesztőrészletekbe nem gyűrűzött át.
