Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Alaposan lehűtötte a forint alapú jelzáloghitelek piacát az állami kamattámogatás tavalyi csökkentése és a megnövekedett jegybanki alapkamat együttes hatása. A három jelzálogbank az idén az első félévben 37 százalékkal, azaz 117 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósított, mint 2003 első felében – derült ki a NAPI Gazdaság jelzálogbanki fedezetjelentéseken alapuló számításai nyomán. Tavaly az első hat havi növekedés 315 milliárd volt, s ez az idén 198 milliárd forintra apadt.
A második félévben további visszaesésre lehet számítani, ugyanis még mindig nem indult be a kereslet, annak felfutása egyes jelzálogbanki vélemények szerint csak őszre várható. Az első félév adatai az idei kereslet szempontjából pedig azért nem mértékadók, mert torzítják a tavaly decemberi hiteligénylési roham adatai. A csökkenési várakozásokat támasztja alá továbbá, hogy a legnagyobb szereplő, az OTP Jelzálogbank (OTPJ) Rt. év végére 780–790 milliárdra várja a jelzáloghitel-állományt, vagyis a második félévben már alig több mint 60–70 milliárd forintos hitelállomány-növekedést prognosztizálnak. A visszaesés lapunk elemzése szerint nem jelent mást, minthogy a jelzáloghitel piac lassan beáll egy normális, fenntartható fejlődési pályára, amiben meghatározó szerep jut a devizahiteleknek is.
A forint alapú lakáshitelezés visszaesése eltérően érintette a három jelzálogbankot. A csökkenés az OTP Jelzálogbankban volt a legnagyobb: a tavalyi első hat havi, mintegy 218 milliárdos állománynövekedés után az idén csak 114 milliárdot teljesített a bank, azaz 48 százalékkal csökkent az új hitelek állománya. A másik vesztes az FHB Rt., esetében 20 százalékos visszaesést mutatnak a számok. A HVB Jelzálogbank (HVBJ) Rt.-nek azonban a nevető harmadik szerepe jutott, ugyanis a – másik kettőhöz képest – kis hitelintézet még a kamattámogatott, forint alapú jelzáloghiteleknek nem kedvező piacon is több hitelt folyósított, illetve refinanszírozott, mint tavaly az első hat hónapban.
Igaz a HVBJ esetében meg kell említeni, hogy tavaly az első félévben a bank abszolút értékben alig növekedett, a hirtelen bekövetkezett, százmilliárdokban mérhető piaci bővülésből csak kisebb részt tudott kiszakítani. Ám azóta folyamatosan növekszik piaci részesedése. A stabil bővülés eredményeként ma már 5,52 százalékos részaránnyal bír, míg ez tavaly félévkor még csak 3,6 százalék volt. A két nagyobbik jelzálogbank piaci részesedése az elmúlt egy év során minimálisan változott, az FHB javára. A piacvezető OTPJ stabilan tartja 60 százalék feletti részarányát, az FHB pedig 30 százalék felett van.
A három jelzálogbank félévkor mért össz-hitelportfóliója meghaladja az 1100 milliárd forintot, ami közel duplája a tavalyinak, köszönhetően a piac 2003-as lendületének, s emiatt az OTPJ hitelállománya is 80 százalékkal nagyobb mint egy éve, annak ellenére, hogy 2004-ben visszaesett a piac. A bank gyorsjelentése szerint mérlegfőösszege 2004. június 30-án 791 milliárd volt, adózott eredménye 4,52 milliárd forint, a tavaly félévinél 57 százalékkal több. Ebből a tartalékképzés mellett a tulajdonos vett ki 200 millió forintot. Az OTPJ kiadás/bevétel mutatója 31,7 százalékról javult 23,6-re. A bank igazgatási költségei jelentősen csökkentek.
A 2004 első féléves, éves szintre vetített eszközarányos eredménye (ROA) 1,23 százalék, ami elmarad a tavaly félévitől a sajáttőke-arányos eredmény (ROE) pedig 30,8 százalék, ami jobb, mint tavaly ilyenkor. A bank kamatbevétele több mint megduplázódott, s a kamatkülönbözete is 81 százalékkal nőtt, a féléves kamateredmény csaknem 17 milliárd forint. A bank kamatmarzsa számításaink szerint a tavalyi 2,08 százalékról 2,11 százalékra javult. A bank saját tőkéje követte a fejlődés ütemét: ma már 32 milliárd, szemben a tavaly félévi 17,5 milliárd forinttal. Az OTPJ tőkemegfelelési mutatója 9,9 százalék.
