Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első felében a bérleti díjak 2500-5000 forint között voltak négyzetméterenként (rezsi és közös költség nélkül), s emelkedés nem prognosztizálható a következő időszakban sem. A magyar gazdaság általános fejlődésével párhuzamosan mára már nem nagyon jellemző, hogy külföldi vállalatok csúcsvezetői számára keresnének bérleményeket, helyükre a regionális központok, multinacionális cégek leányvállalatainak középvezetői léptek. A nagykövetségek is inkább vásárolnak lakást, annak hosszú távú kihasználtságát mindenképpen biztosítani tudják. A keresleti oldal egyre nagyobb hányadát jelentik ugyanakkor a magyarok, jellemzően egyedülálló, tehetős fiatalok vagy családok, akik lakásuk eladása után saját házuk építése idejére keresnek (akár egy-másfél évre) bérleményt.
A lakásépítések fellendülésével, az újlakás-vásárlás kedvezményeinek növelésével az utóbbi időben egyre inkább túlkínálat alakult ki a bérlakáspiacon, mivel sokan vásárolnak befektetési céllal lakóingatlant, amelyet kiadással szeretnének hasznosítani - gyakran sikertelenül, növelve így az üresen álló lakások számát. A kínálati piacra reagálva az elkövetkező időszakban bizonyos szegmensekben árcsökkenés prognosztizálható. Jelentősebb arányú kereslet- és árnövelő hatást valószínűleg a 2004. májusi európai uniós csatlakozás sem hoz.
A mennyiség terén jelentkező túlkínálattal ellentétben a bérbe adandó lakások minősége gyakran hagy kívánnivalót maga után. Bár a bérlők általában nem keresnek túlzott luxust, az igényes kivitelezés és felszereltség, valamint a jó állapot alapvető fontosságú. Ezt felismerve, a piaci viszonyok közt rugalmasnak számító tulajdonosok egyre több extrafelszerelést építenek be, illetve sokat fordítanak a lakás/ház minőségére (például teljes felújítás ötévente), s mindezt anélkül, hogy az árakat emelnék. Jelentős minőségjavítást igényelnének például a tíz-húsz-harminc éve épült ingatlanok, melyeket tulajdonosuk eddig elhanyagolt.
