A korábbi kormányrendelethez képest újdonság, hogy állami támogatás ezután – a lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, közműberuházások és bérlakásépítés mellett – nyugdíjasházak, illetve idősek otthona létesítésére is igénybe vehető. A módosítás eltörli a nyugdíjasházakban fizetendő lakbér, illetve a szociális szolgáltatásokért kérhető térítési díj együttes összegére vonatkozó maximumot. Eddig a kettő együtt nem haladhatta meg a bérlő nyugellátásának nyolcvan százalékát. Ezután csak az otthon működtetőjétől függ, mennyit kér lakójától havonta.
A lakás-korszerűsítést és az energiamegtakarítást szolgáló beruházások mellett ezentúl az egycsatornás gyűjtőkémények (termoforok) felújítására is kérhető pénz a központi forrásokból. A kérelmek kedvező elbírálásának előfeltétele, hogy a beépítendő termékek megfelelő minőségi igazolásokkal rendelkezzenek.
Némiképp szigorodik a szennyvízközmű-rendszer megvalósításához kérhető állami támogatás odaítélése is. A kamatkedvezmény igénybevételéhez szükséges az önkormányzat nyilatkozata, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül nem kér csatornadíj-támogatást.
Csökken a települési önkormányzatok bérlakás-létesítésének állami támogatása: a beruházási költségek legfeljebb ötven százalékát kérhetik az önkormányzatok a korábbi hetven helyett. Az iparosított technológiával készült épületek rehabilitációját szolgáló mintaprojektek résztvevői viszont jól járhatnak. Egy teljesen új passzus alapján számukra a teljes fejlesztési költség felét biztosítja a költségvetés, vissza nem térítendő állami támogatás formájában. A többi lakóépület rehabilitációs programja esetén a támogatás mértéke legfeljebb negyven százalék lehet.
A polgárokat látszólag kevéssé érintő, de nem lényegtelen kiegészítés szerint ezentúl a lakáscélú támogatásokra biztosított költségvetési előirányzatból finanszírozzák a lakásszektort érintő döntéseket megalapozó kutatások költségeit is.
