Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A polgári törvénykönyv alapján semmissé nyilvánítható az ingatlanbefektetési és -hasznosító szövetkezetek alapítása, illetve valamennyi általuk kötött szerződés - mondta el véleményét lapunk kérdésére válaszolva az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás ezt a Ptk. azon rendelkezésére alapozza, amely kimondja: semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek.
Az ombudsman szerint a tagjaiknak befektetéseik után magas hozamot ígérő szövetkezetek egyértelműen megsértik ezt a szabályt, hiszen a kvázi betétgyűjtés kapcsán a hitelintézeti, az ingatlanbefektetés kapcsán pedig a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok alól vonják ki magukat azzal, hogy szövetkezetként jelentkeznek be.
Lenkovics Barnabás ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy a felügyelet és a Pénzügyminisztérium a jelenleg parlamenti bizottsági szinten tartó pénzügyi törvénycsomag részeként legalább tűzoltásszerűen megpróbál fellépni az ingatlanszövetkezetekkel szemben.
Mint ismert, ezzel a jogszabály-módosítással megváltoztatnák a szövetkezeti törvényt. Ennek keretében megtiltanák a szövetkezeteknek, hogy meghirdessék a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet. Emellett a módosítás elfogadása után a szövetkezeteknek tilos lenne tagokat nyilvános felhívással toborozniuk.
Lenkovics Barnabás úgy véli, ez utóbbi tevékenység egyébként is ellentétes a szövetkezeti törvény azon kitételével, hogy a szövetkezetet létrehozó tagok között bizalmi és szolidaritási viszonynak kell lennie.
A várhatóan május-júniusban életbe lépő szövetkezetitörvény-módosítás ugyanakkor felveti annak kérdését, hogy az eddig legalább hirdetéseik révén a nyilvánosság előtt lévő ingatlanszövetkezetek nem állnak-e át „suttogó” tagtoborzásra.
A szakemberek egy része szerint a tényleges megoldás egy átfogó új szabályozás lenne. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint azonban az előzetes - a kormány által még jóvá nem hagyott - törvényalkotási program leghamarabb az ősszel számol a szövetkezeti törvény komolyabb módosításával. Félő tehát, hogy az ingatlanszövetkezetekre vonatkozó teljes körű szabályozás is a vásárlói klubokhoz hasonló csúszást szenved: híreink szerint ugyanis ez utóbbi területen is leghamarabb jövő évtől láthatja el az immár több éve tervezett felügyeleti és engedélyezési hatósági jogkörét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közigazgatási és Engedélyezési Hivatala.
Az állampolgári jogok biztosának álláspontja ugyanakkor az, hogy egyáltalán nincs szükség aprólékos újraszabályozásra. Mint kifejtette: egy, a pénzügyi felügyelet által kezdeményezett próbaperrel célt lehetne érni a befektetési szövetkezetekkel szemben, hiszen a bíróság kimondhatná, hogy az adott gazdasági tevékenységek végzését a szövetkezetek által választott tevékenységi forma nem teszi lehetővé.
