Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Január 1-jétől - bár az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott között meglévő rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad - a jelenlegi lineáris kulcsok helyett az örökölt és az ajándékba kapott ingatlanvagyon értékétől függően sávosan és progresszíven nő a fizetendő illeték mértéke. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb illetéket továbbra is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell lerónia, míg az unokának, testvérnek, nagyszülőnek, valamint a náluk még lazább rokoni kapcsolatban lévőknek - a maihoz hasonlóan - az övéknél magasabb illetéket kell fizetniük. Az illetékértéknél a 18 millió forint a mértékhatár: amennyiben az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan értéke nem haladja meg a 18 millió forintot, a jelenlegihez hasonló illetékösszeggel lehet számolni, efölött azonban magasabb kulcs alapján kell az illetéket leróni. Nincs változás abban, hogy az illeték kiszabásának alapja továbbra is az úgynevezett tiszta vagyoni érték, vagyis az ingatlan forgalmi értékét csökkentik a fennálló esetleges tartozások, díjak (például közjegyzői), valamint a vagyonértékű (például haszonélvezeti, használati) jog. Megmaradt az a szabály is, hogy a kiskorú örökösnek csak a nagykorúvá válásától számított két éven belül kell az ingatlan utáni illetéket lerónia, késedelmi pótlék nélkül. Amennyiben azonban azt a határidő előtt befizeti, úgy az illeték összegének évi 10 százalékát (a teljes összeg maximum 70 százalékát) kedvezményként nem kell befizetnie. Megmaradt viszont az a jelenlegi szabályozás, miszerint lakás vásárlása esetén az illeték nagysága négymillió forintos értékhatárig 2 százalék, a négymillió forint feletti rész után pedig 6 százalék. Tudni kell azonban, hogy ez a fizetési mód arra az esetre vonatkozik, ha önálló, egész ingatlant vásárolunk. Amennyiben csak fél házat vagy fél öröklakást veszünk, úgy értelemszerűen a 2 százalékos kedvezmény csak kétmillió forintig illeti meg a vevőt és az afölötti rész után kell a 6 százalékot fizetni.
A jövő évben is hatályban marad az illetékkedvezmény, ha valaki üres telket vásárol és vállalja, hogy négy éven belül lakóházzal beépíti. Ebben az esetben a telek vásárlása után továbbra sem kell az illetéket leróni. Nem került sor az illetékrendelet azon pontjának módosítására sem, mely szerint a lakásépítésre és -értékesítésre jogosult vállalkozó által épített új lakás megszerzése után nem kell illetéket fizetni, ha annak vételára a 30 millió forintot nem haladja meg. Emelkednek viszont az építési illetékek és a tulajdonjog-változás bejegyzésének díja is drágul: így a már meglévő otthon átalakításához, valamint új lakás építéséhez kért építési engedély jövőre tízezer forintba kerül, és ugyancsak ennyit kell fizetni a használatba vételi engedélyért is, míg a tulajdonjog bejegyzése a mostani kétezerről háromezerre emelkedik, a telekátalakítás illetéke pedig (telkenként) ötezer forint lesz. A jelzálogjog bejegyzésének díja annyiban nem módosul, hogy továbbra is az ingatlan értékének 5 százaléka alatt marad, minimális összege azonban ötezer forintról tízezerre nő. A 35. évüket be nem töltött fiatalok illetékkedvezménye szintén megmarad. Változás e téren csupán annyi lesz, hogy amíg jelenleg a vásárlás bejelentésével együtt kell jelezni az illetékkedvezményre való jogosultságot, jövőre erre az érintetteknek az illeték kiszabásának jogerőre emelkedéséig módjuk van. A módosított rendelkezések hatályba lépésének időpontja ugyan 2003. január 1., az idén megkötött és a földhivatalba benyújtott szerződések után azonban még a régi illetéktörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyancsak a régi szabályok érvényesülnek az ebben az évben elhunytak után indult hagyatéki ügyekben is, függetlenül attól, hogy az illeték kiszabására mikor kerül sor.
Az ingatlanadózásban a szigorítás és díjemelés mellett néhány egyszerűsítés is várható az elkövetkező évben. Ez utóbbiak közé tartozik például az, hogy a lakást eladónak jövőre nem kell kérelmeznie, hogy a kapott pénzből újabb lakás vásárlására rendelkezésére álló féléves (adómentes) időtartamot meghosszabbíthassa egy évre: januártól ugyanis egy év áll rendelkezésére, hogy a lakásvásárlásból eredő összeget adómentesen lakáscélra fordítsa vagy az épített házára a használatba vételi engedélyt beszerezze. Amennyiben a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználását az adóbevallás határidejéig nem sikerült lebonyolítani, a jelenlegivel ellentétben nem kell az adót befizetnie és később a lakásszerzés után visszaigényelni: a mostani 48 hónapos (kérelem esetén az APEH által legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható) lakásszerzési türelmi idő január 1-jétől 60 hónapra emelkedik.
Bővül a lakáscélú jövedelem felhasználási köre is: januártól - visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélkül - az idősek otthonába időskorúak, illetve fogyatékos személyek részére lakáscélra szerzett férőhelyekre is engedélyezett, valamint ekkortól a közvetlen hozzátartozói körben a testvér javára is felhasználható lesz a lakásvásárlásból származó jövedelem. Ugyanakkor szigorodik a lakáscél igazolása: például amíg jelenleg építkezésnél, bővítésnél elegendő a fennmaradási engedély bemutatása, jövőre már csak az építésügyi hatóság által kiadott használatba vételi engedélyt fogadják el, a hozzátartozói fokot pedig közokirattal (például gyermeket anyakönyvi kivonattal) kell igazolni.
Jövőre megszűnik néhány ingatlannal kapcsolatos szolgáltatás, így például az igazságügyi szakértői és ügyvédi díj, valamint az ingatlankezelés áfamentessége, és 2003-tól a 25 százalékos áfakörbe kerülnek. Januártól nem lehet visszaigényelni az áfát olyan új lakóingatlan után, melyet a gazdasági társaság vásárolt, kivéve ha azt változatlan formában újra eladják. Ugyancsak módosul a föld bérbe adása utáni adózás jelenlegi rendszere. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől nem a bérbe adott földterület méretétől, hanem a bérbe adás időtartamától függ, hogy kell-e a bérlet után adózni. Az adómentesség ezentúl csak abban az esetben jár, ha a bérbeadási idő legalább öt esztendő. A jelenleg érvényes szerződéses viszonyban lévőknek azonban lehetőségük nyílik arra, hogy (határozatlan idejű szerződések esetén jövőre, határozott idejűek esetén pedig 2003-ban és 2004-ben) a most érvényes szabályok szerint adózzanak: vagyis a három hektárnál kisebb terület után nem kell az adót leróni.
