Európában a lakásépítés a teljes építési tevékenység legnagyobb, 46 százalékot elérő szegmense volt tavaly, zen tevékenységre összesen 435 milliárd eurót költöttek. Németországban, Írországban és Portugáliában az építési tevékenység több mint felét a lakásépítés és -felújítás adta.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a felújításra és korszerűsítésre fordított összegek tavaly már meghaladták az új építési értékeket. Szembetűnő viszont, hogy a visegrádi államokban az éves lakásépítési és -felújítási ráfordítások milyen aránytalanul kicsik. A négy kelet-közép-európai országban a lakásépítésre fordított éves összeg mintegy negyede annak, amit ma például Angliában, Írországban vagy Olaszországban fektetnek be.
Európa nyugati felében 1999 és 2001 között a kedvező makrogazdasági környezet miatt a csökkenő munkanélküliség, a viszonylag gyors gazdasági növekedés, az alacsony hitelkamatok, a kedvező adózási feltételek jelentősen hozzájárultak a lakásszektor erősödéséhez. Két évvel ezelőtt 2,03 millió lakás épült, tavaly és idén kismértékben csökkent a befejezett otthonok száma, s ugyanez a trend folytatódik jövőre is, a csökkenés várhatóan 2004-ben áll meg. A felújítás, a korszerűsítés dinamizmusa viszont töretlen lesz a következő években is.
Először készült országelemzés az orosz beruházási és építési piacról. Oroszország ma Európa legnagyobb építési piaci potenciáljával rendelkezik, évente 350–400 ezer új lakás épül. Az előrejelzések szerint a következő években a GDP növekedése éves szinten 5 százalék körül alakul és az építési piac bővülése ennél nagyobb lehet. A lakásépítésen túl a magasépítés egyéb szegmenseiben és a mélyépítés szektorában is jelentős fejlesztések várhatók. A magyar építőipar, az építőanyag- és termékgyártók, valamint a kereskedők számára nagy lehetőséget teremthet a központi régió, ezen belül Moszkva lakásépítési és -felújítási piaca. A területen évente csaknem 130 ezer új lakás épül. A magyar vállalkozók itteni építkezésekbe való aktívabb bekapcsolásáról kormányzati szinten is született nemrégiben szándéknyilatkozat.
Az Egyesült Államokban a lakásépítés és az ahhoz kapcsolódó addicionális kiadások – így a lakberendezés, a háztartási gépek vásárlása, a komfortfokozat emelése, a telekommunikáció – a gazdaság teljesítményének 8,7 százalékát teszi ki. Ebben jelentős szerepet játszik a lakástulajdon vagyonhatása: az átlagban évi 7 százalékkal emelkedő lakásárak a refinanszírozáson keresztül többletforrást biztosítanak a fogyasztói kereslet növekedéséhez. A 2000 közepétől lassuló gazdasági növekedés negatív hatását ellensúlyozni hivatott monetáris politikai intézkedéssorozat kapcsán (például alapkamat-csökkentés 6,5-ről 1,75 százalékra) folyamatosan csökkenő kamattendencia érvényesül a jelzáloghitelezésben. Az USA belső kereslet vezérelte gazdaságában 2000 óta ezért a lakásszektor (új lakások és meglévők értékesítése) bizonyul húzóágazatnak, ugyanakkor a munkaerőpiacot a korábbinál is intenzívebben figyelik, éppen a dinamikusan megnövekedett jelzáloghitelezés okán. A stabil foglalkoztatás a lakásépítés és -értékesítés további növekedését segíti elő.
Japán építési piacának is a lakásépítés a húzó ágazata, tavaly mintegy 1,17 millió megkezdett lakásépítéssel. A tendencia 1990 óta csökkenést mutat, akkor még 1,67 millió lakás építését kezdték meg. A lakásépítésen belül 38 százalékkal a bérlakásépítés képviseli a legnagyobb hányadot, és ez az arány évek óta stabilnak mondható. A saját lakás építése 32, az eladásra szánt lakásoké 30 százalék; mindkét szegmensben évek óta mennyiségi csökkenés tapasztalható. A lakásépítés összességében rövid távon továbbra is csökkenő trendjét egyértelműen a munkahelyek és a jövedelmek visszaesése, a japán gazdaság elhúzódó válsága okozza.
Dél-Koreában, ahol az építőipar nemzetgazdasági húzóágazat, a lakásépítés mintegy harmadát teszi ki az összes építésnek, és évente mintegy 400–450 ezer lakás épül fel. Az állam döntő mértékben a bérlakásépítést és -ellátást finanszírozza, míg a magántőke az értékesítésre szánt lakások terén működik. A következő években a lakásépítésben kismértékű növekedés várható.
