Felfedte legfrissebb adatbázisát az Eurostat az emberi élethossz statisztikailag releváns témakörében, eszerint pedig tavaly

az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 81,7 év lett, ami 0,3 évvel több, mint 2023-ban volt. 

Az EU statisztikai hivatala – az uniós átlag ismertetésén túl – azt is közölte, a 2024-es előzetes adatok szerint 15 országban haladta meg a várható élettartam szintje az uniós átlagot.

A születéskor várható élettartam azt jelöli, hogy a most élő újszülöttek átlagosan hány évet élhetnek majd életük során. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a születéskor várható élettartamot hazánkban 79,6 évre becsüli.

Milyen trendek olvashatók ki?

A legmagasabb várható élettartamot Olaszországban és Svédországban (mindkettő 84,1 év), valamint Spanyolországban (84,0 év) regisztrálták. 

Ezzel szemben a legalacsonyabb várható élettartamot Bulgáriában (75,9 év), Romániában (76,6 év) és Lettországban (76,7 év) mérték.

Az eurostatos adatsor szerint a koronavírus-világjárvány előtti évhez, 2019-hez képest az előzetes adatokkal bíró 26 uniós ország közül 24 tagállamban nőtt a várható élettartam 2024-ben. A legnagyobb növekedést Litvániában (+1,1 év), Csehországban, Lettországban és Romániában (+1,0 év mindnél) figyelték meg.

Csupán Hollandia volt az egyetlen ország, amely csökkenést (-0,2 év) produkált, Spanyolországban a várható élettartam stabilan hozta a korábbi szintet, míg Franciaországban csak kismértékű, 0,1 éves növekedést tapasztaltak. 

Az Economx korábban megkérdezte a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy mivel magyarázható, hogy szinte ugyanannyi egészségben töltött évre számíthatunk, mint az átlag európaiak; miközben a várható élettartamot vizsgálva már több évvel is le van maradva hazánk az EU átlagától. A KSH rögzítette: „míg a várható élettartamot az élveszületési és halálozási adatokból számoljuk, az egészségesen várható élettartam számításánál ezeken túlmenően az egészségi okból fakadó korlátozottság GALI (Global Activity Limitation Indicator) mutatója is szerepel a modellben. Ez utóbbi a EU-SILC felvételből (EU statistics on income and living conditions) származó szubjektív mutató, azt mutatja, a válaszadók maguk hogyan ítélik meg a mindennapi életben tapasztalt korlátozottságukat.”

„A korlátozottság szubjektív megítélése az, ami miatt az egészségesen (vagyis korlátozottságtól mentesen) várható élettartam közelebb esik az EU átlagához”

– szögezte le érdeklődésünkre a KSH.

Az uniós statisztikából a tagállami rangsor, benne hazánk helye is körvonalazódik.

Hol áll az EU-s sorban Magyarország?

Ami magyar szemmel szintén szembetűnő az előzetes adatokban, hogy e demográfiai mutatót tekintve hazánkban hasonló mértékű javulás ment végbe, mint uniós szinten: 

a 2023-ban mért 76,7 évről egy év leforgása alatt 77 évre nőtt a születéskor várható élettartam idehaza, s ez ugyancsak 0,3 évnyi pluszt jelent.

Ez egyúttal azonban azt is jelenti, hogy mindössze a bolgár, a román, a lett és a litván adat múlja alul a magyart EU-s összevetésben.

Azt pedig nem árt megjegyezni, hogy a potenciális 80 esztendős kor fölé tavalyelőtt még 17 tagország lépett, míg 82-nél több életévvel tíz államban számolhatnak; ezzel együtt pedig egy évre rá, azaz a mögöttünk hagyott évben is 17 ország mondhatta el magáról, hogy legalább 80 évvel kalkulálhatnak, ám

több mint 82 esztendővel már tíznél több, 13 tagállam büszkélkedhetett 2024-ben.

Utóbbi ráadásul úgy jött össze, hogy az írországi adat előzetesen még nem áll rendelkezésre, de a 2023-ban látottak alapján várhatóan az átlagosan leghosszabb életűek táborát erősítik majd.

Ennyivel több egészséges év jut a magyar nőknek, mint a férfiaknak – de akad egy nyomasztó apróság

Hozzávetőleg annyi évet élnek a magyarok egészségben, mint az uniós átlag. Ám a várható élettartam egészét nézve már átlagosan öt teljes évvel le van maradva hazánk az EU átlagától. Van kiút a demográfiai gödörből? Interaktív térképen és grafikonon mutatjuk az ordító tagállami eltéréseket. Részletek >>>

Kapcsolódó