Egy nemrégiben publikált, 2023-ra vonatkozó Eurostat-adatsor arra világított rá, hogy nagyjából annyi évet élnek a magyarok egészségben (63,6), mint az Európai Unió átlaga (63,1). A várható élettartam egészét vizsgálva viszont már öt évvel le van maradva hazánk (76,7) az uniós átlagtól (81,4).

Ez a két demográfiai mutatóban testet öltő különbség nemi bontásban, női és férfi szempontból is érdekes összefüggésekre mutat rá.

Eszerint az unióban a születéskor várható egészséges életévek száma a nőknél 63,3, a férfiaknál pedig 62,8 év. Ehhez képest Magyarországon a nők 64,6, míg a férfiak 62,5 egészséges esztendővel számolhatnak. Ez pedig nagyon hasonló szintet jelent az ismertetett uniós átlaghoz mérten.

Mindeközben különös, hogy a németországi lakosságot lepipáljuk, ha egészségben megélt évekről van szó.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy egészség terén nem a legbiztatóbb trendek körvonalazódnak idehaza: a magyar nők és férfiak halálozási mutatói minden kiemelt haláloki főcsoportban magasabbak, mint a legtöbb uniós országban. Magyarországon a halálesetek több mint 70 százaléka keringési betegségek és daganatos betegségek miatt történik, miközben az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása 81 százalékkal nőtt, a cukorbetegség előfordulása több mint kétszeresére, az asztmások száma pedig négyszeresére ugrott. 

A fentiek tükrében az ugyanakkor jogos kérdésként üti fel a fejét: vajon

miért van az, hogy a magyarokhoz képest átlagosan hosszabb életet élő európai népesség tagjai hasonló életkorukig maradnak egészségesek, mint Magyarország lakói?

Az Economx megkérdezte a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy mivel magyarázható ez az az elsőre furcsának tűnő, kettős jelenség. A KSH a születéskor várható egészséges életévekre vonatkozóan elárulta, hogy mégis mi a magyarázata ennek. 

Válaszukban elöljáróban leszögezték, hogy a várható élettartam és az egészségesen várható élettartam eltérő jellegű mutatók. 

Ahogy azt kifejtették: „míg a várható élettartamot az élveszületési és halálozási adatokból számoljuk, az egészségesen várható élettartam számításánál ezeken túlmenően az egészségi okból fakadó korlátozottság GALI (Global Activity Limitation Indicator) mutatója is szerepel a modellben. Ez utóbbi a EU-SILC felvételből (EU statistics on income and living conditions) származó szubjektív mutató, azt mutatja, a válaszadók maguk hogyan ítélik meg a mindennapi életben tapasztalt korlátozottságukat.”

A korlátozottság szubjektív megítélése az, ami miatt az egészségesen (vagyis korlátozottságtól mentesen) várható élettartam közelebb esik az EU átlagához 

– írta lapunk érdeklődésére a statisztikai hivatal.

Ez tehát azt jelenti, hogy egyénileg mind az európaiak nagy átlaga, mind a magyarok hasonlóan élik meg az egészségbeli korlátozottságot az életükben. Így nagyobb reményük lehet az átlag európaiaknak tovább élni, de nem érzik úgy, hogy egészségben több időt töltenének, mint amennyit amúgy a Magyarországon élők gondolhatnak a maguk részéről.

Ennyivel több egészséges év jut a magyar nőknek, mint a férfiaknak – de akad egy nyomasztó apróság

Hozzávetőleg annyi évet élnek a magyarok egészségben, mint az uniós átlag. Ám a várható élettartam egészét nézve már átlagosan öt teljes évvel le van maradva hazánk az EU átlagától. Van kiút a demográfiai gödörből? Interaktív térképen és grafikonon mutatjuk az ordító tagállami eltéréseket. Részletek >>>

Kapcsolódó