A legújabb kutatások szerint a Pfizer és Moderna mRNS-alapú COVID-19 vakcinák egészen meglepő módon segíthetnek bizonyos rákos betegeken is: ha valaki ezek közül a vakcinák közül kapott oltást, és közben immunterápiás kezelést is alkalmaztak nála, jelentősen nőtt a túlélési esélye - derül ki az MD Anderson Cancer Center (Houston) és a Floridai Egyetem kutatóinak friss tanulmányából, amelyet a Nature folyóirat közölt.

A vizsgálat előzetes eredménye szerint azok a tüdő- vagy bőrrákos betegek, akik immunterápiás gyógyszert kaptak, jóval tovább éltek, ha a kezelésük első 100 napjában Pfizer vagy Moderna COVID-vakcinát is beadottak nekik.

A kutatók rámutatnak: ez a pozitív hatás nem a vakcina vírus elleni védelmének, hanem az mRNS-technológia immunrendszeraktiváló képességének köszönhető, amely “szirénaként” kelti életre a szervezet természetes védelmét a daganat ellen.

Mint Dr. Adam Grippin, a kutatás vezetője fogalmazott, az mRNS-vakcina “érzékenyíti” az immunterápiára ellenálló daganatokat is, így azok is reagálhatnak a modern kezelésekre, amelyek korábban rezisztensnek bizonyultak.

A tudósok mintegy 1000 előrehaladott rákkal kezelt beteg adatait elemezték az MD Anderson intézetében, és azt találták, hogy a Pfizer/Moderna vakcinával oltott tüdőrákos betegek közel kétszer nagyobb eséllyel éltek három évvel a kezelés kezdete után, mint az oltás nélküliek. Bőrrák esetén a középértékes túlélési idő is jelentősen magasabb volt a beoltottaknál, bár pontos számot nem közöltek, mivel sok páciens még életben volt az adatgyűjtés lezárásakor.

Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos, nem mRNS-alapú oltásokkal (mint az influenza elleni vakcina) nem tapasztaltak ilyen előnyt a kutatók.

Az mRNS, amely természetes módon is jelen van minden sejtünkben, fehérjeépítő utasításokat hordoz. Az utóbbi években lett világszerte ismertté az mRNS-alapú vakcinák révén, ám a tudomány már régóta dolgozik azon, hogy személyre szabott rákellenes “terápiás vakcinákat” is fejlesszen ezen az elven: ezek a terápiák a páciens tumorának egyedi jellemzőit céloznák meg.

A friss eredmények azt sugallják, hogy talán már egy “általános célú” mRNS-vakcina kombinációja is eredményt hozhat, és nem szükséges minden esetben egyedi fejlesztés. Dr. Jeff Coller, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban, úgy fogalmazott: “Az mRNS-alapú gyógyszerek továbbra is meglepnek minket, mennyire hasznosak lehetnek az emberi egészség szempontjából.”

Az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. elég szkeptikus az mRNS-vakcinákkal szemben, sőt, több felhasználási körből 500 millió dollárt is kivont a technológia támogatására szánt keretből. Ugyanakkor a Nature-ben ismertetett kutatócsoport eredményei annyira biztatóak, hogy a kutatók már egy még szigorúbb, kontrollált klinikai vizsgálatot készítenek elő, melyben azt tesztelik majd, hogy érdemes-e az mRNS-vakcinát rendszeresen kombinálni immunterápiás kezelésekkel, illetve dolgoznak új, kifejezetten daganatok elleni mRNS-vakcinák tervezésén is – írja az APNews.

Kapcsolódó