Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Magyarország 2025 végéig újabb jelentős uniós forrásokat veszít el véglegesen, mivel a jogállamisági feltételek teljesítésében továbbra sincs érdemi előrehaladás - írta a Portfolio. A lap emlékeztet, hogy hazánk továbbra sem férhet hozzá a kohéziós források egy 6,3 milliárd eurós szeletéhez az Európai Bizottsággal (EB) folytatott jogállamisági viták miatt.

Azzal, hogy Magyarország nem teljesíti a brüsszeli - főként korrupciós, igazságügyi és átláthatósági - követelményeket, a felfüggesztések továbbra is érvényben maradnak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kormány most nem hívhatja le az érintett tételeket, hanem azt is, hogy december 31-ig konkrét pénzügyi veszteséget szenved el, ha az ügyeket nem sikerül rendezni.

Kapcsolódó

A lap szerint három tétel okozza a legnagyobb mértékű elvonást: az n+2 szabály, a migrációs bírság és a félidős felülvizsgálat során végrehajtott átcsoportosítás.

  • n+2 szabály: A 2023-as kötelezettségvállalások azon része, amelyhez a kormány a jogállamisági felfüggesztések miatt nem férhet hozzá, 2025. december 31-én törölni kell a költségvetésből. Ez évente mintegy 1,01 milliárd eurós veszteséget jelent, amely nem hívható le a későbbi években sem. A 2022-es tétellel együtt így már körülbelül 2 milliárd euró válik végleg elérhetetlenné az eredeti 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből.
  • Migrációs bírság: A Magyarországnak járó uniós támogatásokból napi bírságot és kamatot vonnak le, amíg a kormány nem teljesíti a bírósági ítéletben rögzített kötelezettségeket. 2025 végére a bírság és kamata akár 566 millió eurót is elérhet, ami tényleges veszteséget jelent.
  • Félidős felülvizsgálat és átcsoportosítás: A kormány 545 millió eurót próbált áthelyezni a befagyasztott tételekből olyan programokra, amelyek kifizetései nem voltak felfüggesztve. Az EB jogi szolgálata azonban megállapította, Magyarország nem zárta ki teljes körűen a modellváltott egyetemeket a támogatásokból, ezért az áthelyezett tételeket is zárolni kellett, és a befagyasztott összeg 2,4 milliárdról 2,7 milliárd euróra nőtt.

A három fő tétel már most több milliárd eurós veszteséget jelent a 2021–2027-es ciklus keretében. Ha az év végéig nem rendeződik a jogállamisági ügy, 2026-ban további elvonások várhatók. Az összes uniós forrást - helyreállítási alap (RRF) és agrártámogatások - figyelembe véve Magyarország akár a keret 7,5 százalékát is végleg elveszítheti, a kohéziós forrásokból pedig már most a keret 13,5 százaléka vált elérhetetlenné - derül ki egyebek mellett a cikkből.

„Volt, hogy migránsok próbálnak betörni Magyarországra és Magyarországon keresztül Nyugat-Európába. És mi akkor építünk kerítést és nem engedjük őket, ez volt. Sőt, aki valahogy bejutott, azt is innen kipateroljuk. Az is volt, hogy Brüsszel azért megbüntet bennünket - amúgy abszurd -, mert hát mi védjük Európát ezzel, de mégis, mert nem engedjük be őket, fizetnünk kell napi 1 millió eurót. Ez is volt már. De ez mind délről jön“ - mondta legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök a migárciós bírságról. Erről bővebben ITT olvashat.