Tőkeemelést hajt végre az STRT Holding, akár 4,1 milliárd forintot is bevonhat a társaság. Jelenleg a lakossági jegyzés zajlik, majd az intézményi befektetők is jegyezhetnek az újonnan kibocsátandó részvényekből. Annyi hiányérzete talán lehet a magánbefektetőknek, hogy az IPO-árból ők nem kapnak diszkontot. Miért?

Balogh Petya: Eddig főleg lakossági befektetőink voltak és van egy viszonylag széles elérésem a vállalkozói közösségekben, illetve a közösségi médiában 300 ezer fölötti követővel, tehát azt gondoltuk, a lakosságot meg tudjuk szólítani. Most lesznek intézményi befektetőink is, akik szintén szívesen részesedtek volna valamilyen kedvezményben. Nem akartunk egyik féllel szemben sem unfair-ek lenni, ugyanakkor reméljük, hogy mind a két befektetői oldalt meg tudjuk szólítani egy fair-árazással.

A jegyzés függvényében emelkedik majd a részvényszám, a jelenlegi 53 százalékos közkézhányad is nőni fog. A nagytulajdonosok még inkább kisebbségbe kerülhetnek, ami nem feltétlenül baj, ha az alapítók kontrollja megmarad a szavazati jogokon keresztül. Ilyen értelemben, hogy nézhet ki az alapítók befolyása az IPO után? 

Balogh Petya: A kezdetektől tudtuk, lesz olyan pillanat, amikor kisebbségbe kerülünk alapító csapatként. Ezért hoztunk most létre egy új részvényosztályt, amivel én rendelkezem. Ezekhez az értékpapírokhoz elsőbbségi jogok kapcsolódnak: néhány szűk területen, néhány szűk kérdésben a közgyűlésen szavazat többszörözést tesznek lehetővé. 

Ha nagyon magas a közkézhányadunk, szükséges valamilyen önvédelmi mechanizmus egy esetleges ellenséges kivásárlással szemben.

Utóbbinak kicsi az esélye, de nem elhanyagolható: ha valamelyik befektetésünk „óriásit megy”  –  például ha benne lettünk volna az OpenAI-ban vagy az Nvidia-ban egy jelentősebb pakettel, akkor nyilván egyik oldalról örülne neki minden részvényesünk, a másik oldalról viszont nem csak gazdasági, hanem akár politikai vagy geopolitikai nyomások is érnének minket. 

A részvényeseink érdeke, hogy a kiszámítható, stabil vezetése legyen a cégnek, és ha megbíznak bennünk és ránk szavaznak a befektetésükkel, akkor az ne tudjon hirtelen úgy megváltozni, hogy se ők, sem mi nem tudunk a vállalat irányításában érdemben részt venni. Ezért van ez a néhány jogkörre szűkített szavazat-elsőbbségi csomag. Emellett neves piaci szakemberekkel bővítettük a felügyelőbizottságunkat, illetve egy független taggal az igazgatóságunkat. Azon dolgozunk, hogy a transzparenciát ilyen utakon is tudjuk biztosítani, átláthatóan és ellenőrizhetően működjünk.

Balogh Petya, a STRT Holding elnök-vezérigazgatója és
Balogh Petya, a STRT Holding elnök-vezérigazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A mostani STRT portfólióban van olyan szektor vagy szegmens, ami úgy feltűnően jobban teljesít?  

Langmár Péter: Ami tipikusan a startup befektetéseinket jelenteni szokta – vállalati és retail szoftverek – továbbra is ez adja a portfólió bázisát, de emellett számos, nagy potenciállal rendelkező iparágba is beléptünk. Kifejezetten sok befektetést hajtottunk végre az orvosi területen, ami jelenthet például műtéti eszközök, -technológia, vagy orvosi szoftverek, AI szoftverek finanszírozását. Emellett velünk van az AI hype, de ez inkább egy horizontális dolog, teljesen mindegy, hogy milyen iparágban dolgozó cégről van szó, megjelenhet benne ez a technológiai háttér. 

Balogh Petya:  Van néhány új terület számunkra, ahol az utóbbi években kezdtünk el aktívabban befektetni: ezek az agrártechnológia, a pénzügyi technológia, illetve a fintech megoldások. Fontos, hogy hosszú távon folyamatosan csökkentsük a szektorkoncentrációt is, azaz nem csak cégekben, hanem a megcélzott szektorokban is, valamint életkorban is és geográfiában is egyre diverzebb portfóliót építünk. A diverzifikáció egyértelműen stabilizálja a portfóliót.

Ha megelőlegezzük a 4,1 milliárd forintos tőkebevonást, ez a pénz időben meddig lehet elég? 

Balogh Petya: Viszonylag jól szabályozható, hogy milyen tempóban helyezzük ki a forrást új projektekbe. Ezen múlik igazából, hogy adott esetben később újra tőkét vonunk be a piacról. Tehát itt a kihelyezés tempója a lényeg, ami a mi kezünkben van.

A tőzsdei kategóriaváltás, az IPO előkészítés, az MNB engedélyeztetés, az IFRS átállás, tehát az idevezető út nagyon sok energiát kötött le, de azt reméljük, hogy az IPO után főleg a munkára tudunk a következő években koncentrálni, egy darabig nem a finanszírozás lesz a legfontosabb prioritás, hanem a bevont tőkével való legjobb gazdálkodás. Önmagában az nem értékteremtő, ha az ember szintet lép a tőzsdén, nyilván persze segíti a finanszírozást, növeli a transzparenciát, de az ezzel töltött idő, ha vissza tud csatornázódni a cég fejlesztésébe, akkor azzal gyorsabban tudunk előre haladni. Ezért remélhetőleg nem gyorsan kell újra a piacra szaladni, kivéve, ha túl jó lehetőségeket látunk.

Ami akár külföldön is lehet. Melyek a célországok?

Langmár Péter: Nem gondoljuk, hogy a német vagy az angol kockázati-tőke piac problémáit mi fogjuk megoldani, de azt igen, hogy a régióban releváns tudásunk van. Hasonlóak a problémák a román, a bolgár, a horvát, a szlovák, a cseh innovációs piacon, mint nálunk, ezekre a piacokra van reális lehetőségünk belépni. A régió a fókuszunk, a sikeres IPO ezt a terjeszkedést gyorsíthatja.

Langmár Péter
Langmár Péter
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

 

Balogh Petya: A legtöbb hazai startup cégnek a sikeres következő piaca egyébként Románia szokott lenni. Magyarországon sikeresen ragadtuk meg, hogy lehet a korai fázisú befektetésnek és a vállalkozói képzésnek közös kombinációja.

Ez a régió sok részén lehet releváns, ha működik, akkor reményeink szerint a térség konszolidációjához is vezethet, vagy a szerepünk megerősödéséhez.

Igyekszünk találni régiós oktatócégeket, akik hasonló értékrend és tananyagok mellett dolgoznak, vagy inkubátorokat, akiknek van már befektetési portfóliója és tevékenysége, és akár az ő akvirálásukkal is tudunk nemzetközileg terjeszkedni.

Több alkalommal szóba kerültek a startup cégek alacsony értékeltségei. Ezt figyelembe véve vannak jó lehetőségek secondary buyout ügyletekre is?  

Langmár Péter: Csináltunk is néhányat, ilyen volt például az Antavo, ami egy 10 éves magyar sztori, Angliában indultak el, ott vontak be először tőkét és az egyik alkalmazott részvénycsomagjának egy részét vásároltuk ki. Egyébként nem csak készpénzt, hanem STRT részvényeket is adtunk ellenértékként. Utóbbi egyfajta multiplikátor hatás a bevont tőkére, nem csak legfeljebb 4,1 milliárdnyi tőkével, hanem annál többel tudunk kalkulálni ilyen tranzakcióknál.

Balogh Petya: A secondary ügyletek, pozícióátvétel, vagy akár portfólióátvétel mindenképp izgalmas, mert egy érettebb portfólióhoz is hozzájuthatunk. Ezáltal egyre nő a már 8-10 éves cégek aránya a portfóliónkban. Ugyanakkor a befektetéseink kétharmada az utóbbi két évben történt, azaz nagyon sok a friss vetés, ahol még sok idő van az exitig. A részvényeseinknek viszont fontos üzenet, ha érettebb cégekben is sikerül pozíciókat átvenni.

Langmár Péter: A befektetési stratégiánk az alapvetően együttműködésre épül. Kevésbé vagyunk kompetitívek, mert nem arról van szó, hogy évi két befektetést csinálnánk és ott ki kell szorítanunk minden más potenciális társbefektetőt a körből, hogy az csak a miénk. Jellemzően más angyal- és kockázatitőke befektetővel működünk együtt. Itthon megvan az a néhány prudens kockázati tőkealap-kezelő, akikkel szívesen dolgozunk együtt, illetve van néhány régiós alapkezelő, aki befektet Magyarországra is, illetve van pár nyugat-európai, amerikai, szintén aktív szereplő a régióban.  

Szóba került az AI, mire lehet a STRT Holdingban használni, például cégértékelésre? 

Balogh Petya: Én mindenre is használom. Az egyik a befektetésekhez kapcsolódóan is izgalmas. Nem vagyunk egy-egy szűk szakmának a szakértői, hanem annak megítélésben vagyunk jók, hogy mit lehet kihozni egy csapatból vagy egy cégből. Sokszor kell egy új iparágat, annak összefüggéseit megértsük, és nagyon jók már abban az AI-rendszerek, hogy a piackutatásukra, piacösszesítésükre támaszkodjunk. Így akár egy beszélgetés közben chatelek is valamelyik rendszerrel, és nagyon gyorsan megértem, hogy mi hajtja azt a piacot, vagy mire van kielégítetlen igény, vagy mik a főbb trendek. 

Magyarországon azért vannak strucc típusú vállalkozók, akik hisznek a sajátjukban, de meg sem nézték, hogy ki az ügyfelük, mit vesz, ki a konkurencia, ki mit csinál. Ilyen esetekben nagyon gyorsan kiderülhet, hogy a vállalkozó nem elég felkészült és nincs tisztában a saját piacával, oda nem érdemes befektetni. 

Langmár Péter befektetési igazgató és Balogh Petya, a STRT Holding elnök-vezérigazgatója 
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Privát befektetéseikben mi a preferencia, elég a részvények jelentette kockázat, vagy érdemes nagyobb hozamra törekedni?

Balogh Petya: Akkor vagyok nyugodt, ha tudom, hogy a pénzem valahol dolgozik és értéket teremt. Ilyen szempontból a nyersanyag- és a kriptobefektetések egyszerűen nem tudnak érdekelni. Az egyiknél tulajdonolok valamit papíron, de attól nem lesz egy emberrel többnek munkája, vagy abból nem épül semmi. A másiknál pedig hozzájárulok a világ egyik legnagyobb környezetszennyező hobbijához, de szintén nincs értékteremtés, hanem csak remélhetem, hogy valaki többért veszi meg tőlem. Általában értékteremtő eszközükbe fektetek, így például van olyan magyar nagybank is, amelynek részvényeivel én is rendelkezem.  

Langmár Péter: Azt a típusú befektetési tevékenységet amihez értünk, csak itt csináljuk. Ez egy nagyon magas rizikójú, magas bevonódást és tudásszintet igénylő műfaj. Rizikó van elég, a privát befektetéseim kezelésekor erre már nincs igényem. A legeredményesebb részvényportfólió összeállításában sem én vagyok a jó választás, ezért ezt olyanra bízom, akinek ez a szakmája. 
 . 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!