A magyar állam az Európai Unió (EU) nettó befizetőjévé vált az első tíz havi adatok alapján, amely nem volt példa Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta – írta a Népszava. 

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetési beszámolója szerint ugyanis október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be, ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből.

A lap megjegyezte, hogy az év végéig változhat a helyzet: befizetések már várhatóan nem mennek Brüsszelbe, ám ha az utolsó két hónapban még érkezne valamilyen támogatás, ami ezt a helyzetet oldaná, de még így is 2025 lesz az az év, amikor a legkevesebb uniós támogatást sikerül lehívni.

Az Európai Bizottság (EB) jogállamisági hiányosságokra hivatkozva évek óta visszatartja a pénzeket. Az EU 27 tagállamából 26 megkapja a neki járó támogatásokat, Magyarország azonban nem. Az elmúlt években a költségvetésbe érkező uniós támogatások fokozatosan csökkentek: 2021-ben 1575, 2022-ben 1391, 2023-ban 2230, tavaly 1285 milliárd forint folyt be. Idén október végéig mindössze 589 milliárd érkezett.

Bár a költségvetés nettó befizetővé válhat, a teljes gazdaságot tekintve még mindig pozitív az egyenleg, mivel például a mezőgazdasági támogatások közvetlenül a termelőkhöz jutnak. A zárolt uniós pénzek feloldása és lehívása jelentős beruházási és növekedési impulzust adhatna a három éve stagnáló gazdaságnak, és akár 2000 milliárd forinttal csökkenthetné a költségvetési hiányt, jegyezte meg a lap.