Januártól, illetve némi türelmi idővel a jövő év során számos új,  fogyasztói törvény lép hatályba az EU-ban, amelyek előnyökkel járhatnak a magyarok számára is az utazástól a hitelfelvételen át a vásárlásokig. 

Íme, a legfontosabb, közös változások áttekintése.

Bővül az övezet: Bulgária bevezeti az eurót

2026. január 1-jétől Bulgária az euróövezet 21. tagja lesz, és a leváról euróra váltja pénznemét.

Ez előnyökkel jár az odautazók számára: nem kell pénzt váltani indulás előtt, és a devizaügyletekért nem számítanak fel díjat. Az árfolyamingadozások kockázata is csökken, illetve könnyebben össze lehet hasonlítani az árakat a  nyaralás tervezésekor vagy online vásárláskor.

Az átállásra egy hónapos átmeneti időszak van érvényben: január végéig levával és euróval is lehet fizetni, február 1-jétől viszont a  leva már nem törvényes fizetőeszköz.Jövőre Bulgáriában a régi leva bankjegyeket már csak a postákon vagy a bankokban lehet beváltani.

Mobilozás: megszűnő roaming Ukrajnában és Moldovában

Változások jönnek a mobiltelefonhasználat terén is: az új évben Ukrajnában és Moldovában megszűnnek a roamingdíjak. Ez nemcsak az utazók, hanem ezen országok állampolgárai számára is előnyös lesz, amikor az EU-n belül utaznak.

A hívások, SMS-ek és a mobilinternet ugyanannyiba fognak kerülni, mint a hazájukban, amennyiben a mobiltelefonszerződésük az EU-ban, Ukrajnában vagy Moldovában működő cégnél aktív. 

Elektromos készülékek: új irányelvek a javíttatásnál

Az EU jelentősen kibővítette az elektromos készülékek javításához való jogot, az irányelvet minden tagállamnak legkésőbb 2026. július 31-ig kell átültetni a nemzeti joggyakorlatba.

A cél az elektromos készülékek élettartamának meghosszabbítása, a javítás hozzáférhetőbbé tétele és a hulladék csökkentése. 

Eszerint bizonyos gyártók a kétéves jótállási időszak lejárta után is kötelesek lesznek javítást kínálni: az érintett  termékkörök az okostelefonok, táblagépek, mosógépek, mosogatógépek és a porszívók. A javításokért ugyan a vevők fizetnek, de az áraknak tisztességesnek, ésszerűnek és átláthatónak kell lenniük – szól az egységes irányelv. Ha pedig a fogyasztó a törvényes  jótállási időszakon belül a csere helyett a javítást választja, ez az időszak egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Kép: Getty Images / Universal Images

Megváltoznak a jótállási címkék

2026. szeptember 27-től egységes uniós jótállási címke is hatályba lép, amit minden kiskereskedőnek kötelezően használni kell a termékinformációk jobb átláthatósága érdekében.

Például a kétéves minimális jótállási idő már egyetlen pillantással látható lesz a feliraton, amely azt is jelzi majd, hogy az egyes uniós országok hosszabb jótállási időszakokat is előírhatnak. Bevezetnek egy olyan QR-kódot is, amely egy EU-s információs oldalra mutat, ahol egyértelmű tájékoztatást nyújtanak a hibák esetén fennálló jogokról, azaz a javítás, a csere, az árcsökkentés vagy a visszatérítés lehetőségeiről – írja a Morgenpost.

Szigorúan az öncélú „zöldre festés” ellen

Az utóbbi években gyakran szerepelnek a termékeken olyan kifejezések, mint a „bioalapú”, az „újrahasznosítható” és a „klímasemleges”, ami vonzóbbá teszi a portékát sok vásárló számára. Azonban ezek mögött nem mindig van valós törekvés, ezért az EU jövőre egy új irányelvvel kezeli a félrevezető környezetvédelmi állításokat, ugyancsak szeptember végétől. 

Eszerint azok a homályos vagy általános fenntarthatósági állítások, mint például a „környezetbarát”, az „ökológiai”, a „zöld” vagy a „klímasemleges” divatszavak, a továbbiakban nem engedélyezettek konkrét, ellenőrizhető bizonyítékok nélkül. A vállalatoknak immár alá kell támasztani ezeket, hogy ne tudják olyan egyszerűen „zöldre festeni” magukat a kedvezőbb  versenypozíció érdekében.

Év végén megújul a hitelpolitika

Habár még csaknem egy évet kell várni, de 2026 végén uniós szinten szigorúbb szabályozás lép érvénybe a fogyasztói hitelekre vonatkozóan.

Az új hitelirányelv várhatóan november 20-tól lesz alkalmazandó a magyar bankoknál is,  és különösen a 200 euró (~77 ezer forint) alatti hiteleket, a rövid lejáratú, kamatmentes vagy díjmentes kölcsönöket, valamint az úgynevezett „vásárolj most, fizess később” ajánlatokat fogja érinteni.

Fő szabály, hogy a hitelezőknek a jövőben világosan és érthetően kell majd feltüntetniük a költségeket és a feltételeket, és az eddigieknél is alaposabban kell felmérni a hitelképességet. Korlátozni fogják azokat a reklámokat is, amelyek az ilyen  kölcsönöket pénzügyi problémák megoldásaként állítják be, hogy a fogyasztókat védjék az agresszív vagy átláthatatlan ajánlatokkal és a túlzott eladósodással szemben.