Habár augusztusban újabb rekordot döntött a hazai turizmus, az idei nyarat „furcsa szezonként” könyvelték el az iparági szakértők, amikor számos eddig megszokott versenytényező erejét vesztette, és új fogyasztói szokások uralkodtak el.

A geopolitikai feszültségek ellenére ugyanakkor világszerte erőre kapott a „béke iparága”, és ősszel is lendületes marad az utazási kedv – ami már kéz a kézben jár a digitalizációval, és elsődlegesen a bizalomra épül, nem pedig a „tömeghatásra”.

A turizmus mindig is a társadalmi változások érzékeny barométere volt. A világjárvány és az azt követő bizonytalan időszak pedig felgyorsította a digitalizációt, miközben az utazói magatartás gyökeresen átalakult.

Így az utazás ma nem csupán a helyváltoztatásról szól, hanem egy teljes élményvilágot képvisel. Már a kulturális identitás, a fenntarthatóság és a technológia találkozása határozza meg a jövőt – mondta az Econmxnak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, aki konkrét tanácsokat is megosztott a sikeres őszi turisztikai szezonhoz.

Inspiráció és bizalom a döntés alapja

Rasztovits Dávid rámutatott: az eddig megszokott, hagyományos szezonalitás helyett a széttöredezett kereslet szabja meg a piacot, ahol a bizalom a legfontosabb.

Mint mondta, az idei nyár valóságos próbája volt az iparágnak, mert kiderült: az utazók értéket és hiteles emlékeket keresnek, ehhez Tripadvisor-, Google- vagy Booking-véleményeket, fórumokat böngésznek, és a korábbi évekhez képest sokkal rugalmasabbak. Döntéseiket már nem a recepción, hanem online impulzusok alapján, egyetlen kattintással hozzák meg, függően az anyagi lehetőségektől.

Egyetlen vizuális élmény is költéshez vezethet: egy Instagram-sztori egy tengerparti reggeliről, egy TikTok-videó egy titkos budapesti rooftop bártól, vagy egy influenszer vlogja egy egzotikus desztinációról beindíthatja a fantáziát.

Így viszont a digitális átláthatóság és hitelesség lett a fő versenytényező, mivel a vendég már nem az ígéretekre alapoz, hanem inkább mások személyes, őszinte véleményére, és a saját tapasztalataira. Ez egy logikus folyamat: inspiráció, döntés, élmény és megosztás folyamatos körforgása a meghatározó, és nem a mennyiség, hanem a minőség – fejtette ki.

Sutba dobtuk a szokásokat

Vagyis, aki utazásra fordítja a pénzét, már nem feltétlenül a legismertebb vagy legolcsóbb szolgáltatót választja a „szokásjog” alapján, mivel más lett az értékszemlélet: egy szolgáltatás ma akkor számít értékesnek, ha képes könnyen elérhető, viszont egyedi élményt biztosítani.

Ehhez a digitalizáció jelent áttörést, amivel a fogyasztó nap mint nap él, otthonról, kényelmesen: a költésekkel kapcsolatos döntéseket is behálózza a gyakorlatias technológia, az okos eszközök, a mesterséges intelligencia használata, és a közösségi médiajelenlét.

A felhasználók algoritmusok által ajánlott élményeket, cégeket választanak, kiterjesztett valóság segítségével fedeznek fel városokat, és valós időben választanak.

Már nem passzív résztvevői, hanem aktív közreműködői a vágyott élményeknek. Az utazás értéke így a szolgáltató és az utazó közös eredménye. Éppen ezért a cégek felelőssége az, hogy a digitalizációval uniformizálnak vagy kiemelik az egyediséget, nem utolsósorban az emberi kapcsolatokra épülő történetek lehetőségét – emelte ki a nemzetközi turisztikai szakértő.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Nemcsak zsebre megy, hanem az értékekre

A legnagyobb veszély ebben is a túlzott profitorientáltság: ha a szolgáltatók a gyors bevételre utaznak a tudatos digitális identitásépítés helyett, akkor hosszú távon kiüresítik a turizmus lényegét, és elveszítik a versenyképességet.

Egy utazási területnek, jellegzetes látványosságnak, konyhának, helyi értéknek akkor kopik meg a vonzereje, amikor már semmi nem különbözteti meg a világ bármely más pontjától, és a tömegkínálatba olvad. Ezért a jövőben csak azok a hotelek, éttermek, élményszolgáltatók maradnak láthatók, akik a fenntarthatóságot és a letisztult helyi identitást, a személyességet képviselik a digitalizációs gyorsítósávban is – állapította meg.

Az ősz is aktív, most lehet alapozni

A turisták pedig nem vonulnak vissza: a nyári élmények után azonnal új inspirációkat keresnek – sokszor a többi utazó által megosztott tartalmak és az online visszajelzések alapján.

Az őszi időszak tehát nem „másodlagos szezon”, hanem egy új keresleti ciklus, ahol a többcsatornás jelenlét (omnichannel presence) és az adatalapú döntéshozatal (data-driven decision making) adja a valódi előnyt.

Aki most tudatosan megjelenik a digitális kínálatban, nemcsak utazókat nyer, hanem hosszú távon márkaértéket (brand equity) is épít – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Hogy maradhat a szolgáltató a turizmus vérkeringésében?

  • Újracélzás és szegmentálás (retargeting & segmentation) – a nyári kampányból megmaradt adatbázis óriási érték. Azok, akik böngésztek, kosarat hagytak el vagy megálltak egy posztnál, most célzott ajánlatot kaphatnak.
  • Dinamikus csomagajánlatok (dynamic packaging) – nem pusztán szoba és reggeli, hanem élménykombináció: borfesztivál + fine dining vacsora + wellness, vagy városlátogatás + koncertjegy + digitális útikalauz. Ez Nyugat-Európában már a konverziós arány (conversion rate) növekedésének egyik fő hajtóereje.
  • Tartalomvezérelt kommunikáció (content-driven marketing) – az őszi utazó nem árlistát keres, hanem történetet: rövid videókat, mozifilmes minőségű képi világot, amely élményt ad el.
  • Foglalási portálok és metakeresők optimalizálása (OTA & metasearch optimization) – nem elég a jelenlét Bookingon vagy Trivagón, az algoritmusokra optimalizált tartalom dönti el, ki kerül előre a keresési listákban.
  • Mesterséges intelligencián alapuló személyre szabás (AI-driven personalization) – az MI képes előre jelezni a fogyasztói igényeket. Ha a vendég júliusban a Balatonról posztolt, szeptemberben egy tokaji borhétvégét vagy egy budapesti spa-csomagot kaphat ajánlásként – ez az előrejelző utazási élmény (predictive travel experience) lényege.