Olyan gyilkosság történt a múlt hónapban az Egyesült Államokban, amely miatt sokan keményebb fellépést követeltek a növekvő hajléktalanság és mentális egészségügyi problémák kezelésében. Egy súlyos mentális betegségben szenvedő hajléktalan férfi megölt egy nőt egy charlotte-i vonaton, az esetről pedig videó is nyilvánosságra került.

Rekord számú amerikai él az utcán, nagyjából negyedük skizofréniával, bipoláris zavarral vagy más súlyos mentális betegséggel küzd. A túlnyomó többség nem jelent veszélyt a társadalomra, de a kutatások az erőszakos cselekményeknek csak 3-5 százalékát kötik a súlyos mentális betegségben szenvedőkhöz – írta a CNN.

Donald Trump elnök azonban a mentális betegségben szenvedő hajléktalanokat közbiztonsági fenyegetésként állítja be. A megoldás szerinte az, hogy több embert küldjenek pszichiátriai kórházakba és kezelési programokba akaratuk ellenére.

„A hajléktalanok hosszú távú intézményi elhelyezése… helyreállítja a közrendet” – állt Trump júliusi rendeletében. Augusztusban pedig azt is kijelentette, hogy támogatni fogja a kormányt a súlyos mentális betegségben szenvedők számára létrehozott „elmegyógyintézetek” újranyitásában.

De a pszichiátriai kórházi ágyakból, kezelési helyekből és mentálhigiénés dolgozóból évek óta hiány van. Trump idei Medicaid-, lakhatási támogatási és mentálhigiénés program-csökkentései pedig megnehezítik a pszichiátriai ágyak bővítését is.

Az Amerikai Szenvedélybetegségekkel és Mentálhigiénés Szolgáltatásokkal Foglalkozó Hivatal (SAMHSA) adatai szerint 2022-ben az Egyesült Államokban mindössze 18 pszichiátriai ágy jutott 100 000 emberre. A 14 millió súlyos mentális betegségben szenvedő felnőtt mintegy 20 százaléka nem kap kezelést.

Trump azt is szeretné, ha az államok kibővítenék az asszisztált járóbeteg-ellátást (AOT) – egy bíróság által elrendelt programot, amely terápiát, gyógyszeres kezelést és egyéb intenzív szolgáltatásokat kínál kórházi környezeten kívül. A Trump-adminisztráció azonban nem ígért több pénzt az AOT programokra, a pszichiátriai kórházi ágyakra vagy más kezelésekre.

A kényszerű kórházi ápolás pedig kritikus eszköz lehet, ha valaki veszélyes önmagára vagy másokra nézve, és nem hajlandó részt venni a kezelésben

– állítja számos jogi, érdekvédelmi és orvosi szakember. A mentális betegségben szenvedők képviselői szerint az önkéntelen elköteleződés további traumatizálással jár, és többe kerül, mint érintettek önkéntes bevonása a mentális egészségügyi ellátásba és szolgáltatásokba olcsóbb, és jobb hosszú távú eredményeket hoz.

Az utóbbi években a hajléktalanság megugrott, amit a megfizethető lakhatás hiánya okozott. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban 2024-ben több mint 770 000 ember vált földönfutóvá, ami 18 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Trump széleskörű kiadatási és adótörvénye várhatóan több mint 900 milliárd dollárral csökkenti a Medicaidet – a legfontosabb állami mentális egészségügyi ellátási forrást – a következő évtizedben. A Medicaidben részt vevő felnőttek több mint egyharmada szenved mentális betegségben, köztük 10 százalék súlyos mentális betegségben.

Trump nyomásgyakorlása jelentős politikai fordulatot jelent. Egy kis történelmi visszatekintés:

Az 1950-es évek óta az Egyesült Államok a pszichiátriai intézmények bezárásán dolgozott.1955-ben több mint 550 000 állami és megyei pszichiátriai ágy volt, ma a becslések szerint 36 000 pszichiátriai ágy található az állami kórházakban.Az 1963-as Közösségi Mentális Egészségügyi Törvény által javasolt közösségi mentális egészségügyi központoknak kevesebb mint a fele épült meg.1981-ben Ronald Reagan elnök 25 százalékkal csökkentette a mentális egészségügyi programok szövetségi finanszírozását.Az 1970-es évek végén a városokban egyre több hajléktalan jelent meg az utcákon, és a költségvetési nehézségekkel küzdő államok a mentális egészségügyi ellátás terhét olyan szövetségi programokra helyezték át, mint a Medicaid.

Manapság a pszichés betegségben szenvedő embereket néha beszállítják a sürgősségi osztályra, majd pár nap után visszaengedik az utcára. De gyakrabban fordul elő, hogy a súlyos mentális betegségben szenvedők börtönökben és fogházakban kötnek ki, amelyek az ország legnagyobb mentális egészségügyi intézményeivé váltak.